A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Brauer-Benke József: A népi fuvolák története
A népi fuvolák története Kínában a Ganzu tartománybeli Dunhuang 642-re datált buddhista paradicsomot ábrázoló fali freskó zenészábrázolásai között, szintén az indiai eredetű, fúvóka nélküli fuvolatípus látható. Ezért valószínű, hogy a 7. században egy indiai eredetű fuvolatípus terjed el Belső-Azsiában, és felváltja az addigra már eltűnő, görög eredetű, fúvótoldalékos fuvolatípusokat. Kelet-Turkesztán a Selyemút révén kapcsolatban állt Bizánccal, ami lehetővé tette, hogy az indiai eredetű fuvola Bizáncban is megjelenhessen. A középkori Európából all. századi Bizáncból adatolható az indiai eredetű fúvótoldalék nélküli fuvolatípusok jelenléte (7. kép), és valószínűleg innen elterjedve a 12-13. században Közép- és Nyugat-Európába is eljutott. Az új fuvolatípus indiai eredetének hipotézisét Liane Ehlich vetette fel, aki szerint Bizáncban a 10. században indiai fuvolás zenészek jelentek meg, és onnan terjedt el a hangszertípus a középkori Európa egyéb területeire. A fuvola semmi esetre sem jelenhetett meg Bizáncban arab közvetítéssel, mert az arab kultúrában soha nem terjedt el a fuvola használata, és a muszlim ábrázolásokban sincs nyoma. Ehlich a 10-11. századi bizánci kéziratokban nagy számban talált fuvolaábrázolásokat, amelyeken a leggyakrabban jobbkezes tartásmóddal játszottak.16 Ezzel szemben az ókori etruszk, görög, római, egyiptomi és belső-ázsiai ábrázolásokon kizárólagos a balkezes játékmód. Némileg árnyalja a képet, hogy a mai indiai fuvolajátékosoknál mind a bal-, mind a jobbkezes játékmód megfigyelhető, viszont a Krishnát vagy Ganésát bemutató korai fuvolaábrázolásokon egyaránt a balkezes játékmód a domináns. Az indiai ábrázolásokon Krishna leginkább pásztorlányok körében mutatkozik, akikkel incselkedve tanítja meg nekik a fuvolajátékot. A fuvola a bizánci kéziratokban szintén pásztorhangszerként bukkan fel. Jellemző Szent Gergely szentbeszédeinek képi ábrázolása, ahol egy juhait őrző pásztor játszik fuvolán jobbkezes tartásmóddal.17 A görög kéziratokban Dávid király is gyakran jelenik meg mint fuvolán játszó pásztor. Powell szerint ez a Bizánc által közvetített görög mitológiai elemeket is tartalmazó pásztoridill jelenik meg a 17-18. századi operaelőadások fuvolaalkalmazásában. 18 A fuvola nyugat-európai elterjedésének bizonyítéka az 1175-1185 között íródott Hortus Deliciárum (Gyönyörűségek kertje), amelyben Herrad von Landsberg az elszászi Odilienberg apátnője tesz említést a fuvoláról, ahol Swegel-nek nevezi, és amely műben a hangszer ábrázolása is fellelhető (8. kép). Amint azt a Cantigas de Santa Maria (Szűz Mária énekei) - 1280-1283 között galíciai-portugál nyelven íródott - kódex hangszerábrái is igazolják, a 13. században Délnyugat-Európában is elterjedt a fuvolák használata. Juhász Zoltán a hangszertípus ázsiai elterjedtsége és az ún. Kassai aquama- nile fuvolásábrázolása miatt úgy véli, hogy a fuvola típusú hangszerek a legkorábbi 16 EHLICH 1984. 197-212. 17 POWELL 2002. 8. 18 Uő 12-13. 277
