A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Brauer-Benke József: A népi fuvolák története

Brauer-Benke József

szarkofágokról ismertek.6 Az etruszk és a római (tibia obliqa) fuvolaábrázolások jellegzetessége, hogy azokon nem fuvónyílás, hanem egy kiemelkedő fúvóka van kialakítva.7 Günter Fleischhauer rámutat, hogy az etruszk és a római fuvolaábrázolások is görög hatást tükröznek.8

Az ókori görögöknél a fuvola típusú hangszerek jelenlétét mindössze egyetlen márvány szatírábrázolás másolata bizonyítja, amelynek az eredetije a 4. század végén készült. A hangszertípus elnevezése a (7i/.ayíai)ko<;) plagiaulosz, amely a nkäyiot;, vagyis „oldali irányú aulosz” etimológiával magyarázható.9 Max Wegner szerint a márvány szatírábrázolás kétségtelenül bizonyítja, hogy az ókori görögöknél elterjedt volt a fuvola. A görög márvány szatír szobortöredéken jól látható, a római ábrázolásokon is feltűnő, kiemelkedő a fúvóka. Ez a fúvóka az egyiptomi terrakotta fuvolás ábrázolásokon szintén kimutatható, és Hans Hickmann szerint afféle kisebb légkamraként az egyenletes levegővételt segítette elő.10 11 Ezenkívül Hickmann még egy általa bombyx mechanizmusnak nevezett technikai megoldást is felfedez az egyiptomi fuvolákon, amelynek az a lényege, hogy a hangszertesten kialakított, elfordítható gyűrűk segítségével adott ujjnyílások lezárhatóak (4. kép). Az elnevezés a görög bombyx (selyemhernyó) szóra vezethető vissza, mert az elforgatható gyűrűk a selyemhernyó ízesült testére emlékeztetnek.11 Megjegyzendő, hogy a római kori ábrázolásokon nem látható a bombyx mechanizmus, ezért ha az valóban görög eredetű, akkor később alakulhatott ki. Annak ellenére, hogy a római ábrázolások korban megelőzik a görög fuvolaábrázolást, a Dionüszosz-kultuszt tükröző római kori ábrázolások valószínűsítik a hangszertípus görög eredetét.

John Henry van der Meer szerint a fuvola keletről, de nem az arab kultúrkörből, hanem Közép-Ázsiából származik.12 Belső-Ázsiában az első századból a Szamarkand környéki szogd kultúrából (5. kép) maradtak fenn fuvolást ábrázoló terrakotta figurák.13 Veronika Meskeris szerint a 2-3. századi Kelet-Turkesztánból származó cserépedény oldalán kialakított díszítésen látható fuvolás ábrázolás rokonítható a szamarkandi szogd fuvolás terrakotta ábrázolásokkal.14 Meskeris rámutat, hogy a belső-ázsiai fuvolás ábrázolásokon is felismerhető a római fuvolaábrázolásokra jellemző fúvóka, azonban a bombyx mechanizmus hiányzik.15

A 7. századi baktriai-tochár kultúrában feltűnő indiai eredetű buddhista ábrázoláson már egy indiai eredetű fúvótoldalék nélküli fuvolatípus látható. (6. kép).

6 FLEISCHHAUER 1964. 36-37, 44-45.

7 Uő 78-81.

8 Uő 148, 152.

9 WEGNER 1970. 28.

10 HICKMANN 1961. 112.

11 Uő 112-113.

12 MEER 1988. 41.

13 KAROMATOV-MESKERIS-VYZGO 1987. 96-97.

14 Uő 144-145.

15 Uő 96.

276