A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Brauer-Benke József: A népi fuvolák története

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36 (2012) 275-292.

A NÉPI FUVOLÁK TÖRTÉNETE - Brauer-Benke József A fuvola hangszertípus kialakulását illetően több mitologikus magyarázat ismert, amely félreértések - a több aerofon hangszertípusra is alkalmazott „flute” terminus következetlen használatából - adódtak. Ezek alapján a hangszer kifejlesz- tőjeként szokták említeni a görög mitológia szerint Paliasz Athénét vagy Pánt, az egyiptomi Oziriszt és az indiai Krishnát. Amint arra Ardal Powell is rámutat, az árkádiai Pán a szürinx, vagyis a pánsíp kifejlesztője, illetve Ozirisz inkább egy pe- remfurulya-típussal, a ney-jel hozható összefüggésbe, amelynek a rézsűt tartása lehetett megtévesztő.1 Powell úgy véli, hogy egyedül az indiai eredet érdemel figyelmet, mert az észak-indiai bansuri és a dél-indiai menali vagy pulangoil az indiai klasszikus zenében már régóta jelen van, és a napjainkig fennmaradt indiai fuvolatípusok 13. századi Cantigas de Santa Maria kódex (1. kép) ábrázolásaihoz nagyon hasonlóak.1 2

Általánosan elterjedt nézet, hogy a fuvoláról már a Védákban (valószínűsíthetően a Számavédában, amelyben ősi dallamlejegyzések vannak) említést tesznek, mert oldal irányban tartott hangszerekről írnak. Azonban ábrázolás hiányában nem mindig lehet az oldalsó irányban tartott hangszereket a fuvolákkal azonosítani, mert a meghívás módja miatt a peremfurulyákat is oldalirányban tartották. Indiában a fuvola legkorábbi ábrázolása Madhya Pradesh államban, Sánchiban található, ahol az i. e. 1. századra datálható buddhista szoborcsoport ábrázolásai között már fellelhető a hangszertípus (2. kép). Később a 2-4. században gandharai és amarávati művészetében nagyon elterjedt a fuvola ábrázolása.3

Kínában a Han dinasztia időszakában (i. e. 206-220) van először feljegyzés a hangszertípus megjelenéséről.4 Csen Shou i. e. 285-ben a „Három királyság történetében” feljegyzi, hogy a fuvola az i. e. 2. században a „nyugati földek” (Ujgúria, Afganisztán, Észak-India) irányából terjedt el Kínában.5

A legkorábbi fuvolaábrázolások az etruszk kultúrából Volterrából az i. e. 3. századból és Perugiából az i. e. 1. századból (3. kép) származó urnákról, illetve az i. e. 3. századból származó, főleg Dionüszoszt és Pánt ábrázoló római márvány

1 POWELL 2002.il.

2 POWELL 2002.il.

3 DANIÉLOU 1978. 30.

4 GIMM 1966. 227.

5 R1FTIN 1960. 119-132.

275