A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gyarmati Gabriella: Egy sokoldalú ember. A festőművész, könyvtárigazgató, könyvkiadó és műgyüjtő Lipták Pálról (Békéscsaba, 1922. április 14 - Békéscsaba, 2007. február 21.)
Egy sokoldalú ember Kitűnő érzéke volt az emberek és a könyvek közötti kapcsolat megteremtésére és annak megtartására is. (Természetesen nem az ebédszünetekben a cséplőgépek mellett tartott felolvasásokra gondolok. Az utóbbi a Népművelési Minisztérium számára hathatós eszköznek tűnt, azaz a kultúraközvetítés egyszerű, közvetlen módjának. Az elképzelés persze nem működött, amire a könyvtárosok azonnal rájöttek.) A szabadpolcos rendszer nyilvánvalóan teljességgel megváltoztatta a könyvtárak kialakítását, a funkcióváltozás pedig a belsőépítészeknek és a formatervezőknek is ad (jó esetben és az évtizedek előrehaladtával egyre gyakrabban) feladatot. „A Lipták-féle békési könyvtár-berendezési stílusnak (...) az a fő sajátossága, hogy összekapcsolta a magánélet tereit a közszféráéival: a lakás minden részletre, minden falra és valamennyi sarokra kiterjedő megtervezettségét, otthonmelegét, intimitását egyesíti a közintézmény tiszteletet parancsoló, tekintélyt sugárzó, komoly megjelenésével.”21 Féja Géza a napló- és levélrészleteket tartalmazó Csabai nappalok és éjszakák című kötetben így ír: „Közvetlenség, családias melegség és humor jellemezte az olvasókkal való érintkezést, állandó beszélgetés folyt a könyvekről, írókról, irodalmi kérdésekről, a könyvtáros humorral, humoros oktatással szoktatta le olvasóit a ponyváról és az álirodalomról”.22 Könyvtárosi működését további újítások fémjelzik. 1961-ben, Magyarországon elsőként, Békéscsabán önálló gyermekkönyvtár, 1964-ben pedig zenei részleg nyílt. Lipták tevékenyen részt vett az új könyvtárépületnek, a tervezés szintjén 1973-ban elkezdődött munkálataiban az akkor friss diplomás, még az Építész Mesteriskolát végző Hegedűs Péter építészmérnökkel. A hatezer négyzetméter alapterületű új épületet 1985. augusztus 20-án adták át.23 A Megyei Könyvtár igazgatói székét elhagyva, 1986. január l-jén vonult nyugállományba. A Békés megye területén lévő könyvtárak eredményes fejlesztéséért Lipták Pált 1954. március 15-én a Kossuth-díj III. fokozatával tüntették ki.24 1964-ben Kiváló Népművelő címet kapott. Néhány évvel később, 1972-ben pedig elnyerte a kiemelkedő munkát végző könyvtárosok és levéltárosok elismerésére szolgáló állami kitüntetést, a Szabó Ervin-emlékérmet. Nyugdíjba vonulása után létrehozta a könyvtár kvalitásos és gazdag, jelenleg körülbelül ötszáz lapból álló,25 kortárs képzőművészek alkotásait magában foglaló 21 GERŐ 2002. 44. 22 Idézi: DÁNYI 2006. 49. 23 Hegedűs Péter 1986-ban a Békés Megyei Könyvtár építéséért Ybl-díjat kapott. 24 A szakirodalom több forrásában tévesen azt olvashatjuk, hogy Lipták a Kossuth-díjat a szabad könyvválasztás lehetőségét biztosító rendszer kidolgozásáért és megvalósításáért kapta. Ezt az adatot először Sümegi György közölte a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban, majd az előbbi szöveget átvevő www.artportal.hu oldalon. 25 Az Artotéka gyűjteményének pontos tételszámára vonatkozóan eltérő adatokkal találkozunk a szak- irodalomban. Gerő Gyula 470 tételből (GERŐ 2007. 48.), a könyvtár történetét feldolgozó, A húsz év könyve. 1985-2005 című kiadvány „körülbelül 500 darab eredeti műalkotásból álló gyűjteményről” beszél (http://web.bmk.hu:8080/jadox/images/20evkonyve.pdf). Tovább keresve kiadványokban és az interneten kétszáz, majd négyszáz tételről is olvashatunk. 251
