A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gyarmati Gabriella: Egy sokoldalú ember. A festőművész, könyvtárigazgató, könyvkiadó és műgyüjtő Lipták Pálról (Békéscsaba, 1922. április 14 - Békéscsaba, 2007. február 21.)
Gyarmati Gabriella ban már több évtizeddel korábban alkalmazták ezt a rendszert,18 de ekkortájt a könyvtárosoknak szóló nyugati szakirodalom teljességgel elérhetetlen volt. Lip- táknak kellett kidolgozni, sok esetben pedig kitalálni, miképpen működjön, hogyan legyen berendezve az új könyvtár.19 Minden részletre vonatkozóan volt elképzelése, nyomon követte és ellenőrizte a teljes munkafolyamatot, maga ment el az asztaloshoz is, hogy terveit megbeszélje vele.20 18 Az első szabadpolcos, a közművelődés célját szolgálni kívánó könyvtár 1890-ben nyílt meg Cleve- landben. 15 Mit jelent a könyvtárosoknak a szabadpolcos rendszer?- „hazánkban a hajdani Eötvös Kollégium könyvtára tette elsőként szabadon hozzáférhetővé állományát, a tömeges elterjedés csak az 1950-es évektől jellemző- a szabadpolcos tárolás kevésbé biztonságos és a térkihasználási lehetősége is korlátozottabb, mint a zárt raktáraké, de kedvezőbb a forgalmazás szempontjából, az olvasók közvetlenül válogathatnak- a szabadpolcos elhelyezésnek nagyobb a helyigénye, számolni kell a többpéldányos kihelyezéssel és a nagyobb választék kívánalmaival- helyhiány miatt a könyvtárak állományukat úgy rendezik, hogy a szabad polcra való könyveknek csak egy része kerül az olvasói térbe, a többit a kiegészítő raktárban helyezik el- a szabadpolcos tér övezetekre tagolódik (pl. felnőtt-, gyermek rész; olvasóterem stb.), ezek valamilyen módon el vannak választva (rögzített vagy mobil falakkal; bútorokkal). Minden övezet más berendezést igényel és eltérőek a tárolás lehetőségei is (pl. gyermekrészlegben alacsonyabb állványok). Különválasztják az állományt aszerint is, hogy kölcsönzésre vagy helyben olvasásra szánták.- a szabadpolcos állomány szakrendi elhelyezésű; fontos hogy az állomány áttekinthető legyen, mindenki által érthetően legyen csoportosítva, ehhez praktikus állványzat, jó feliratok, elegendő alapterület szükséges” Mit jelent a könyvtárosoknak és az olvasóknak a szabadpolcos rendszer? „az angolszász típusú szabadpolcos könyvtárban egy tér van, ezen belül jelöljük ki a funkciók helyét - övezeteket alakítunk ki 1. klubövezet - átmeneti tér, becsalogató rész: napilapok, képeslapok, számítógépek stb. vannak itt, ezek köznapi információhoz juttatják a látogatókat. Itt egy személy dolgozik és megfelelő berendezés szükséges, ennek az övezetnek a visszaállítása a cél napjainkban. 2. nyilvántartási övezet - kölcsönzés, visszavétel, feltáró eszközök, katalógusok 3. könyvkiválasztó övezet - szabadpolcon a kínált állomány rendszerben (...). A polcok mellett székek, asztalok adják a berendezést az olvasáshoz. 4. tájékoztató övezet - itt van legalább egy tájékoztató könyvtáros és itt van a segédkönyvtári állomány 5. olvasóterem a) kutatószobák b) zárt raktárak - különgyűjtemények, értékes dokumentumok stb. c) kiegészítő raktárak” WZ é. n. 20 „Ez a könyvtár etalonná vált, stílusa, megoldásai gyorsan terjedtek az országban. Központi bútor- gyártás azonban akkoriban nem létezett, és még a Könyvtártudományi és Módszertani Központban (KMK) sem dolgozott könyvtárépítéssel, -berendezéssel foglalkozó szakember. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) kulturális osztályán a könyvtárakkal foglalkozó Kiss Jenőnek, aki egykor maga is a csabai könyvtárban dolgozott, sikerült rábeszélnie Lipták Pált tapasztalatainak és bútorterveinek közzétételére. Ezek a SZOT és a KMK közös kiadásában A kis könyvtárak korszerűsítése, berendezése címmel 1963 végén 600 példányban meg is jelentek - nem csak a legkisebb könyvtárak nagy hasznára!” GERŐ 2007. 47. 250
