A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Gyarmati Gabriella: Egy sokoldalú ember. A festőművész, könyvtárigazgató, könyvkiadó és műgyüjtő Lipták Pálról (Békéscsaba, 1922. április 14 - Békéscsaba, 2007. február 21.)

Egy sokoldalú ember

nebb. A figuratív festészet esetében általa alkalmazott kontrasztrendszert nonfiguratív festményei esetében is alkalmazta, ám ekkor a kontrasztok szerepe jócskán felerősödött. Bizonyos szinten a kompozíció megtervezése is szükségessé vált. (Aurora Lucidissima, 19. kép)

A változásról Lipták ekképpen beszél: „A nonfiguratív festészet nagy kaland volt számomra. A hagyományokra épült piktúrám tapasztalatait nem tudtam itt se felhasználni, se alkalmazni. A gyerekrajzok világáig kellett visszalépnem, hogy mondanivalóim közölhessem. Ez viszont azt a rég elveszített őszinteséget igényelte, mely a gyermekévek sajátja. Hamar rájöttem, könnyebb egy képet megfesteni, ha előttünk van a látvány; színben, formában eligazít. A tiszta lap kihívása nagyobb erőfeszítést igényel. ”16

E képek esetében a teljes képfelület minden részlete azonos fontossággal és értékkel bír, a dinamika keltette belső feszültség tekinthető az első számú képrendező elvnek. A leginkább az alkotó személyiségét és lelkiállapotát tükröző, a hagyományos komponálási elvekkel hol szakító, máskor azokat csupán átértékelő ábrázolásmód esetében általában szembetűnő az improvizatív jelleg. A teljes tudatkontroll- nélküliségig azonban Lipták nem ment el, hisz ő inkább tartalommal megtölteni, nem pedig kiüríteni akart látványt és fogalmat. Ha az ember maga is erősen intellektuális, gondolkodó alkat, művével is valószínűleg gondolkodtatni akar. Ezt látszik igazolni Lipták Pál változatlan találékonysággal alkalmazott, sajátságos címadásaival is, amelyekkel irányt szab a nézőnek, hogy a műalkotás befogadása, az értelmezési kísérlet során ne csupán saját erejéből kelljen boldogulnia. Tulajdonképpen kijelöli a fő csapásirányt, nem hagyja magára (az absztrakt képekkel szemben gyakran tanácstalanul álló) közönségét.

Ván Hajnalka így összegzi a Lipták művészetében ebben az időszakban végbement változást: „Lipták Pál művészete (...) a figurális, a szociálisan érzékeny témáktól a filozofikus nonfiguratívig jut el. Minden bizonnyal szellemének élénksége igazolja az alakulást. Nem fejlődés ez, melyről a kései időszakában beszélhetünk, mert nem túlszárnyalásról van szó, hanem változásról.”17

Lipták Pál, a könyvtáros

Lipták Pál (az előbbi törekvések megvalósításával párhuzamosan) 1949-től a körzeti könyvtár vezetője volt. 1951 és 1953 között a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola könyvtár szakának levelező tagozatos hallgatója, miközben Magyarország első megyei könyvtárának igazgatójává nevezték ki, amelyet 1952. március 9-én, Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapján nyitottak meg Békéscsabán. Az intézményben, ahol ekkor Féja Géza igazgatóhelyettesként dolgozott, Lipták Pál vezette be elsőként hazánkban a szabadpolcos rendszert. Az angolszász országok16 KRATOCHWILL 1999. 251.

17 VÁN 2008. 33.

249