A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Gyarmati Gabriella: Egy sokoldalú ember. A festőművész, könyvtárigazgató, könyvkiadó és műgyüjtő Lipták Pálról (Békéscsaba, 1922. április 14 - Békéscsaba, 2007. február 21.)
Gyarmati Gabriella vei vannak szinkronban. Balra fent egy, jobbjában leeresztett fegyverét tartó katonát látunk, aki a bal kezével a vele szemben álló két, vigyázban cövekelő másik katonára mutat. A két katonát láthatóan hátratántorítja a fegyveres szóáradata és mutató kezének hatósugara. A képregényrészletre emlékeztető jelenet érdekessége, hogy a horizontvonalat a figurák bokájának magasságába helyezi, így azt a hatást kelti, mintha az alakok (bárminemű jövőkép nélkül) a világ peremén/végén perelnének. A VI. képen,12 amely egy stencilezett lapra készült, fent középen két angyal tartja a magyar címert (17. kép). A kis rajznak az kölcsönöz némiképp különös jelleget, hogy a koronával ékes címerpajzsot hagyományosan lebegve tartó angyalpárt Lipták úgy ábrázolta, mintha a földön lépkedve cipelné a nagyméretű, nehéz táblának tűnő pajzsot. Balra középen fekete, vörös és csupán körvonallal rajzolt macskák csoportját, lent középen egy nyájával körülvett pásztort látunk. Jobbra fent talán egy készülő katalógusszöveg részlete olvasható: „Rajzainak legfontosabb eleme a vonal, melynek többféle megnyilvánulási formáját láthatjuk képein. János rajza ugyanakkor festői elemekkel válik teljessé - (olvashatatlan szó)”. Alatta egy vonalkeretben az 1900 körül lebontott, békéscsabai, Hrabovszki B. György-féle Burkus szárazmalomról van szó. A felületet lazúros festéssel alapozta, amely előtt és után is belerajzolt viasztartalmú krétával. A VII. számmal közölt lappárra13 ezt írta: „1950-től a világ lakossága megkétszereződött!” (18. kép) Ugyanitt lent: „A régi Csaba lakosait a szükség a fa használatára nevelte és ezt előszeretettel díszítette is”. Ezen az oldalpáron figyelemreméltó, egyenként is gondolatébresztő ábrázolásokat, rajzolt, többségében viszont festett vagy vegyes technikával készült kicsiny képeket társított egymás mellé. Lipták halála óta a naplók sorsa nem követhető. 1997-ben történtek azok megjelentetésére vonatkozó sikertelen próbálkozások,14 de a hét lap kivételével csupán elmondásokból tájékozódhatunk felőlük. Szerény hiánypótlás céljával szenteltem a fentiekben nagyobb figyelmet ennek a sorozatnak. III. Expresszív jellegű nonfiguratív korszak Eltávolodva az ember és tárgy, ember és táj problémakörének vizsgálatától, Lipták Pál a nonfiguratív festészet felé fordult. Az 1980-as években15 alakította ki új, absztrakt expresszionista stílusát, amely a korábbinál jóval színesebb és eleve12 Uő 245. 13 Uő 247. 14 GERŐ 2007. 50. 15 Mivel Lipták a képeit ritkán datálta, a pontos időpont meghatározásáról kényszerűen le kell mondanunk. Az 1987-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban rendezett kiállításon már nonfiguratív képeit mutatta be. A tárlathoz kapcsolódó katalógus bevezetőjében Pintér József így ír: „Retrospektív kiállítást vártunk valamennyien tőle (...), de ő a legújabb képeiből válogat erre az alkalomra.” PINTÉR 1987. 3. 248
