A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban

Ünnepek és hétköznapok

ért meg; de a veszteség mindig fájdalmas, s a gyász vigasztalhatatlan, midőn az elhunytban az emberi erények egész sorozatát veszítjük.”29 Halála után birtokait három egyenlő részre osztották gyermekei, Reck Józsefné Sztojanovits Izabella, Ladies Györgyné Sztojanovits Krisztina és Sztojanovits Gyula között.30 A birtok központját a kúriával és majorsággal a családnevet továbbvivő fiú kapta.

Sztojanovits Gyula (1845-1906) Békéscsabán élt és onnan irányította a gazdaságot a nyári hónapokban hosszabb időre családjával együtt is kiköltözve Csor- vásra. Terényi Bertát (1857-1945) feleségül véve a korszak egyik legtekintélyesebb gyulai családjával került rokonságba. Apósa, Terényi Lajos (1825-1863) 1849-ben Békés megye másodalispánja, 1861-ben Gyula város országgyűlési követe, míg sógora, ifj. Terényi Lajos (1854-1897) Békés megye főispánja volt.31 Házasságukból hat gyermek született: Erzsébet (1875-1966), Ilona (1877-1952), Zoltán (1878-1928), Szilárd (1880-1969), Sára (7-1974) és Lajos (1891-1974).32 Apjához hasonlóan részt vett a csorvási képviselő-testület munkájában, valamint tagja volt a Gazdasági Egyletnek és a Mívelődéstörténelmi Társaságnak is.33 Viszonylag fiatalon, 1906-ban, 61 éves korában hunyt el. Halála után a csorvási birtokot két kisebbik fia, Szilárd és Lajos örökölte, bár a haszonélvezeti jog alapján a birtokból származó jövedelemmel ténylegesen özvegye rendelkezett. Idősebb fia, Zoltán egy 1000 holdas bérletet kapott, míg leányai már házasságkötésükkor megkapták részüket a vagyonból.

A Sztojanovitsok Gyulán a Horthy-korszakban

A család ismét Gyulán megtelepedő tagja, Sztojanovits Szilárd (1880-1969) jogot végzett, s a megyénél vállalt hivatalt, azonban 1920-ban, alig 40 évesen, mint árvaszéki ülnök, erősödő asztmája miatt nyugdíjba vonult (1. kép).34 Ezt követően elsődlegesen a csorvási birtok irányításának szentelte idejét, bár különböző tiszteletbeli állásai révén a városi és megyei ügyektől sem szakadt el teljesen. A megyénél az adófelszólamlási bizottság tagja volt, emellett a Békésmegyei Takarékpénztár igazgatósági tagságából fakadó munka jelentett számára rendszeres elfoglaltságot csakúgy, mint a Városerdei Vadásztársaság elnöki tisztével járó teendők.

29 A hét másik áldozatot is követelt. Békésmegyei Híradó, 1880. október 10.

30 Kasuba István szerint csak Sztojanovits Szilárdné halála után, 1891-ben osztották fel a birtokot a gyerekek között. KASUBA 1995. 4; Ennek azonban egyértelműen ellentmondanak Ladies György vagyoni állásáról vezetett feljegyzései, melyekben már az 1880-as évek elejétől szerepel a csorvási 295 holdas birtok. Ladies György naplója. Ladies György vegyes iratai. Ladies hagyaték. Ltszn.

31 HÉJJÁ 2002. 199-205.

32 AMBRUS é. n. 10.

33 KASUBA 1995. 4.

34 A tanulmány további része döntően Sztojanovits Katalin (szül. 1920) visszaemlékezésein alapul. Az egyes témákhoz kapcsolódóan lábjegyzetekben ezekből a visszaemlékezésekből idézünk részleteket. Az interjúk 2007 nyarán készültek. Kiegészítő adatgyűjtésre került sor 2010-ben és 2011-ben. 2007- ben még élt és a beszélgetések többségénél jelen volt az idősebb Sztojanovits nővér, Gabriella (Lili) (1916-2010) is, időnként közbeszólva, kiegészítve, megerősítve az elhangzottakat. A korszak általános polgári életmódjával kapcsolatban mindvégig viszonyítási alapul használtuk Gyáni Gábor összefoglaló munkájának kapcsolódó részeit. GYÁNI 2006.

183