A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Ünnepek és hétköznapok Sztojanovits György (7-1811), a család első Gyulán élő tagja nem élvezhette sokáig örökségét: 1810 őszén már nagybetegen végrendelkezett, és a következő évben fiatalon, alig 35 éves kora körül elhunyt. Testamentumában mint „volt Békési, de már most Gyúla Magyar Városi lakos egyszersmind kereskedő” vallott magáról. Feleségével, Krisztoforovits Krisztinával (7-1846) hat éve éltek házasságban ekkor. Két gyermekük született, Konstantin (Szilárd) és Helena. A hitvesének juttatott 5000 forinton felül vagyonát két gyermekére hagyta örökül 2/3 és 1/3 arányban azzal a megkötéssel, hogy leánya az őt illető 1/3 részhez majd házasságkötése után jusson hozzá.12 Helena 1835-ben lett Malits András K. Sz. Martonyi kereskedő felesége, s ekkor bátyja 6000 váltóforint kifizetését vállalta örökrésze fejében, melyet 1840-ig teljesített.13 Sztojanovits György végrendeletéből egyébiránt azt is megtudjuk, hogy megözvegyült anyja ismét férjhez ment egy kereskedőhöz, Dalkalovits Istvánhoz, valamint a család egy másik tagjáról is tudomást szerzünk, nevezetesen a Simádon lakó Sztojanovits Miklósról, a végrendelkező nagybátyjáról, akit a kiskorú gyermekei kurátorának rendelt.14 Ebbéli minőségében Szojanovits Miklós már 1811-ben az örökségből - „míg az árvák megfelelő korba jutnak” - 3400 forintot leköttetett, melynek 350 forintnyi éves kamata volt hivatott a gyermekek neveltetését biztosítani.15 A család kétségkívül legismertebb tagja Sztojanovits Szilárd16 (1806-1880) volt, aki amellett, hogy több száz holdas birtokot szerezve Csorváson jelentősen gyarapította a családi vagyont, szerepet vállalt a szabadságharc megyei eseményeiben is, és egy időben Gyula és Békés vármegye közéletének ismert szereplője volt. Örökölt vagyonát kiadási könyveinek tanúsága szerint 1824-től bírta, s a reformkorban Békésen üzlettel és malommal, míg Gyulán házzal rendelkezett.17 1840-ben vette feleségül az 1831-es kolerajárványban megözvegyült Czingulszky Borbálát (1808-1891), Czingulszky Simon (1782-1853) köztiszteletben álló németvárosi tanító és kántor leányát. Házasságukból 3 gyermek született: Izabella (1842-1925), Krisztina (1843-1911) és Gyula (1845-1906). Az 1840-es években a termény- és bor- mellett elsősorban sertéskereskedelemmel foglalkozott, s ehhez kapcsolódóan gazdálkodott is.18 1846-ban például a Wenckheim uradalomtól 3 évre bérbe vett 75 hold szántót és 127 hold kaszálót a kígyósi pusztában, a bérleti szerződésben azonban kikötötték, hogy sertéseket csak úgy tarthat, ha „azok által az árendába vett kaszálót fel nem túratja”.19 Munkája meghozta gyümölcsét: úgy vagyon, mint tekin12 Sztojanovits György végrendelete. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 13 Sztojanovits Konstantin ás Helena egyezsége. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 14 Sztojanovits György végrendelete. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 15 Athanasios Plufa elismervénye Sztojanovits Miklósnak. Ladies hagyaték. Ltsz.: 83.198. 16 Az 1840-es évekig Konstantin néven szerepelt a forrásokban, utána Szilárdként. Mivel az utóbbi az ismertebb, mi is ezt használjuk. 17 Conto for deveresi. Sztojanovits Szilárd kiadási könyve. Ladies hagyaték. Ltsz.: 83.199. 18 Sztojanovits Szilárd sertéskereskedelemmel kapcsolatos iratai. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn.; Számadás. Ladies hagyaték. Ltsz.: 83.197. 19 Haszonbér egyezés. Sztojanovits Szilárd vegyes gazdasági iratai. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 181
