A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Bódán Zsolt tély alapján is Gyula megbecsült polgárai közé emelkedett. Hűen tükrözi ezt 1848- as szerepvállalása, mikor is előbb a forradalom után szerveződő gyulai nemzetőrség első századának kapitányává, majd az ideiglenesen Magyar- és Németgyula egyesülésével létrejött egységes Gyula városvezetésének tagjává választották.20 1849-ben a vármegye állandó bizottmányába delegálták, majd a megyei adóbizottság tagja lett.21 A szabadságharc bukása után visszavonult a közélettől, és ismét csak a kereskedésnek és a gazdálkodásnak szentelte idejét. Vagyoni helyzetét mutatja, hogy 1854-ben 4576 forint félévi bérleti díjat fizetett Wenckheim Károly gróf gerlai pusztáján lévő 1408 holdas haszonbérletért.22 A földbérletek mellett az 1850-1860-as évekből megmaradt földvásárlási iratai saját birtokai fokozatos gyarapításáról is tanúskodnak.23 Ennek során mind több szállal kapcsolódott Csorváshoz, ahol birtokot szerzett magának, s részt vett az akkor szerveződő község magalapításában is. 1856-ban 100 aranyat adományozott a csorvási katolikus egyháznak, majd 1861-ben a katolikus iskola céljára adományozott 300 négyszögöles telket.24 A közszerepléshez 1861-ben, a rövid alkotmányos időszakban tért vissza, amikor a tisztújítás időszakára Gyula város ideiglenes főbírájává választották.25 Ezt követően azonban háttérbe vonult, s nem sokkal később magát a várost is elhagyva, véglegesen Csorváson telepedett le. Gyulán a Szarvas utca 55. szám alatti, a belvárosi plébánia mellett álló régi Sztojanovits házat még 1852-ben 2000 forintért eladta.26 Tehette, hiszen ekkor már övé volt a szemben lévő, Szarvas utca 65. szám alatti, volt magyargyulai jegyzői lak is, melyet 1848-ban vásárolt 3000 forintért a várostól.27 Ez a ház (amely ma Ladies ház néven közismert) 1863-ban Krisztina lánya hozományaként került Ladies Györgyhöz. Ezt követően Sztojanovits Szilárdnak nem volt saját háza Gyulán. Bár élete hátralévő részében aktív politikai szerepet nem vállalt, a kiegyezés után szereplője volt úgy lakhelye, Csorvás, mint a megye közéletének. 1868-tól előbb alelnöke, majd 1871-től elnöke volt a csorvási képviselő-testületnek, tagja a helyi iskolaszéknek, illetve virilisként a megye törvényhatóságának munkájában is részt vett. Ezek mellett a Békésmegyei Gazdasági Egylet és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társaság is tagjainak sorában tudhatta.28 1880. október 4-én mint csorvási birtokos, a megye ismert és megbecsült polgára fejezte be életét. Haláláról a Békésmegyei Híradó a következő sorokkal emlékezett meg: „F. hó 4-én halt meg Csorváson Stojánovits Szilárd, megyénk egy közbecsülésben álló birtokosa. 75 éves volt, s így szép kort 20 SCHERER 1938. 9-16. 21 KASUBA 1995. 4. 22 Nyugta. Sztojanovits Szilárd vegyes gazdasági iratai. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. A további nyugták tanúsága szerint a gerlai pusztát Sztojanovits Szilárd 1852-1856 között biztosan bérelte. 23 Sztojanovits Szilárd földvásárlásainak aktái. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 24 KASUBA 1995. 4. 25 SCHERER 1938. 127. 26 Adás-vevési szerződés. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 27 A „mai Ladies ház” megvásárlása. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 28 KASUBA 1995. 4. 182
