A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Bódán Zsolt Jelen tanulmány is ez utóbbi kutatáshoz kapcsolódóan született meg, a hagyatékban található, a Ladicsokkal közeli rokonságban álló más, neves gyulai polgárcsaládok (pl. Kliment, Csausz, Ambrus, Dreschel, Sztojanovits stb.) anyagainak feldolgozása kapcsán. Ezek egyikének, a Sztojanovits családnak még mindig él egy idős leszármazottja Gyulán, adva a lehetőséget, hogy a levéltári források mellett az élő emlékezet segítségével elevenítsük fel egy gyulai polgárcsalád mindennapjait. A tanulmány célja ennek megfelelően a Sztojanovits család Gyulán élő ágának polgári életmódját bemutatni a két világháború közötti időszakban. Az első rész a család vázlatos történetét foglalja össze az 1900-as évek elejéig, míg a második rész Sztojanovits Katalin (szül. 1920) visszaemlékezései alapján mutatja be a család életét a Horthy-korszakban. A Sztojanovits család története A Sztojanovits család egy, a 18. században Békés megyében letelepült balkáni eredetű kereskedőfamília. Etnikai hovatartozásukról semmi biztosat nem állíthatunk, e tekintetben a családi hagyományok is megoszlanak. Míg a család egyik leszármazottja, Ambrus Lajos szerb eredetűnek tartja a családot,7 addig Sztojanovits Katalin görög gyökerekről vall. Az előbbi állítást a családnév szláv hangzása, míg az utóbbit egy 19. század eleji görög nyelvű családi dokumentum erősítheti meg.8 A család ortodox vallása sem ad támpontot a kérdés eldöntésében, hiszen az mindkét etnikumhoz kapcsolható. A família első ismert tagját, Sztojanovits Konstantint (7-1805?) mint „békési betsületes kereskedő”-t említik a források. Életéről viszonylag keveset tudunk. Valamikor a 18. század közepén született, és 1775 körül kötött házasságot Papp Ilonával, aki három évtizeden át hű társa és három gyermekük - Katalin, György és Mária - édesanyja volt.9 Egy utána maradt irat tanúsága szerint egy évtizeddel később, 1885- ben hiánytalanul visszafizetett 1000 forint kölcsönt, melyet az előző évben vett fel. Nem tudjuk, mire kellett a pénz - talán üzletei fejlesztésére? Néhány évvel később, 1792-ben már mindenesetre egy árverésen két malmot vásárolt, 1797-ben pedig mint herényi árendátor szerepelt az iratokban.10 11 Mindezen adatok a család fokozatos fel- emelkedéséről tanúskodnak. 1805-ben kelt testamentumában mint Békésen házzal, üzlettel, malmokkal és szőlővel bíró tisztes polgár rendelkezett javairól. Vagyonát a két korábban már kiházasított lányának most ismételten juttatott 3-3000 forinton felül hitvesére, illetve György fiára hagyta azzal a megkötéssel, ha felesége ismét férjhez menne, akkor 3000 forint fizetése mellett a teljes vagyon fiára szálljon.11 7 AMBRUS é. n. 10. 8 Sztojanovits Konstantin rendelkezése felesége számára. Ladies hagyaték. Ltsz.: 83.202. 9 Sztojanovits Konstantin végrendelete. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 10 Sztojanovits Konstantin vegyes iratai. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 11 Sztojanovits Konstantin végrendelete. A Sztojanovits család iratai. Ladies hagyaték. Ltszn. 180
