A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Martyin Emília: Honos és betelepült románok a mai Magyarországon

Honos és betelepült románok a mai Magyarországon

A méhkeréki emberek értékítéletét a betelepültekkel kapcsolatosan a következőképpen tudnánk összegezni: dolgosak, nagycsaládosok, vallásosak, nem italoznak, románul beszélnek a családban, van saját házuk, ügyes gazdák, mindenhez értenek, alkalmazkodóak, barátságosak, integrálódtak.30

Az identitásról, a nyelvről, a romániai kapcsolatokról egy 1989 után Méhkerékre költözött hittantanár véleményét közöljük.

„Mulji románi s-au deciarat maghiari la recensámint. Nu cá le-au impus. §tiu asta din gura lor. Pentru micherecheni legátura cu románii din Románia, mai precis cu statul román nu are nicio importanß. Bunicii aproape cá nu §tiau ungure§te, tinerii abia vorbesc románe§te. Dar sínt románi in sufletele lor. De ce s-au deciarat unguri, nu inleleg.

Statul román pentru románii din Ungaria nu face nimic. Se rezumá la vorbe, la cuvinte §i la citeva spectacole. La óra actualá nu §tiu ce ar mai putea sä facä Románia pentru románii din Ungaria. Dupá atita pauza de inactivitate. Oamenii §i-au facut rostul lor pe partea maghiará. Cred cá ei nici nu mai a§teaptá. Ei incep sä se simtá maghiari. ”31

(Sok román magyarnak vallotta magát a népszámláláskor. Nem kötelezték erre őket. Tőlük tudom. A méhkerékiek számára a romániai románokkal, pontosabban a román állammal való kapcsolatnak nincs jelentősége. A nagyszülők alig tudtak magyarul, a fiatalok alig beszélnek románul. De lélekben románok. Hogy miért vallották magyaroknak magukat, azt nem értem.

A román állam a magyarországi románokért nem tesz semmit. Tevékenységük csak a beszédre, a szavakra, néhány előadásra korlátozódik. Napjainkban nem tudom, mit tehetne Románia a magyarországi románokért. Ennyi szünet és tétlenség után. Ők magyar oldalon találták meg létük értelmét. Azt hiszem, már nem is várnak semmit. Kezdik magukat magyarnak érezni.)

*

A ma Magyarországon élő honos román közösségek a betelepedésüktől kezdődően nem éltek a román állam keretei között, ezért identitásukat a nyelvre, a vallásra és a hagyományokra építették, hangsúlyozva sajátos jegyeiket, és a romániai románoktól való különbözőségüket.32 A klasszikus értelemben vett hazai románságot több évszázadon keresztül kettős kulturális hatások érték, definiálásában legalább olyan hangsúlyos a magyarországi jelző, mint a nemzetiségi megnevezés. A nyelvországtól való egy évszázados elszigeteltség azt eredményezte, hogy igen erőteljessé vált a magyar kultúrához való kötődése, tulajdonképpen csupán a nyelv,

30 Kozma Mihályné, Orosz Flóra (Méhkerék, 1922) közlése.

31 Juta Iacob, Temesvár, 1950.

32 COLTA 2003. 67-74.

125