A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Martyin Emília: Honos és betelepült románok a mai Magyarországon
Martyin Emília egészen az első világháborúig, amikor megjelent a baptista vallás.19 Ennek következtében a lokális endogámián kívül jellemzővé vált a vallási endogámia is, azaz csak azonos vallásúak házasodtak egymással. Az utóbbi években a településen meggyökeresedett egy harmadik vallás is, melynek hívei pünkösdistáknak vallják magukat. A településen két pünkösdista közösség is létezik, az egyikben túlsúlyban a településen élő régi román családok, a másikban pedig az új betelepülők vannak. Mindhárom felekezetnél azonos, hogy a miséken általános a román nyelv használata. A vegyes házasságok terjedésével a római katolikus és a református vallású lakosok is tagjai a falu társadalmának, számuk azonban elenyésző. A trianoni határ meghúzásáig a legintenzívebb a méhkerékiek kapcsolata a mai Románia területén élő rokonaikkal volt. 1998-ban, a méhkeréki monográfia megjelentetése előtt a Kutatóintézet munkatársai történeti, néprajzi és nyelvészeti szempontú kutatásokat végeztek azokon a településeken, amelyeket a népi emlékezet származási helyként jelöl meg. Az intézet munkatársai a kutatás során sajnos csak a helyszíni gyűjtések adataira támaszkodhattak, ugyanis a levéltári források nem voltak hozzáférhetőek. Az Inánd (Inand), Jánosda (Ianojda), Madaras (Madaras), Cséfa (Cefa), Illye (Ciumeghi) településeken végzett terepmunka eredményei (a tájnyelvi azonosságok, a név- és ragadványnévanyag, a rokonsági kapcsolatok, a népszokások jelentős köre, a népi táplálkozási szokások) igazolják a szájhagyomány által terjedő ismereteket.20 A rokoni, házassági és gazdasági kapcsolatok ápolása jelentős volt ezekkel a településekkel. A trianoni határok megvonása, valamint a történelmi események nehezítették ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartását, melynek következtében a méhkeréki románság elszigetelődött. A két világháború közötti időszakban jellemző nehéz megélhetés egyfajta kényszer volt a nyitásra. Az 1930-as évektől sokan elszegődtek a környező települések parasztgazdáihoz, vagy vállaltak idénymunkát közeli és távoli gazdaságokban annak érdekében, hogy családjuk megélhetését biztosítsák. A II. világháború után egy rövid ideig nyitott volt a határ, így a méhkeréki fiatalok romániai párt választhattak maguknak. Főként Hlyéről kerültek a faluba há- zasodás révén asszonyok, akiket a közösség napjainkig nem méhkerékiként tart számon.21 A II. világháború utáni társadalmi, gazdasági változások hatással voltak Méhkerék társadalmára is. A helyiek főként a közeli városok, Gyula és Békéscsaba gyáraiban helyezkedtek el, gazdasági kényszer hatására ideiglenesen elszakadtak a településtől. Egyelőre ez nem jelentette azonban a faluból való elköltözést, az izolált19 HOTOPAN 1997a. 3-15. 20 1998-ban a Magyarországi Románok Kutatóintézete szervezésében Berényi Mária, Borbély Anna, Csobai Lászlóné és Martyin Emília adatgyűjtést végeztek ezeken a településeken. A kutatások eredményeit a 2000-ben megjelent Micherechi Pagini istorico-culturale című kötetben publikálták. 21 Száva Éva (Méhkerék, 1940) közlése. 120
