A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Archeometríai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

frakcióba tartozó szemcsék aránya 12-17% közötti, a rudit (>2 mm) méretű alkotók mennyisége elenyésző. Az arenit-frakció aránya alapján a minták a durva- (> 15%), illetve félfinom-kerámiák (5-15%) csoportjába tartoznak.38

Ásványtani vizsgálatok

33 db téglamintából készült röntgen-pordiffrakciós (XRD) vizsgálat.39 A fázisösszetétel meghatározása porított mintákból történt. A röntgen-pordiffrakciós fázisanalízis (átalakulatlan és az égetés során kialakuló új fázisok) eredményeiből behatárolható a téglák égetési hőmérséklete.40

Az égetési hőmérséklet meghatározása az ásványok termikus érzékenységén, az égetési folyamatban keletkező fázisok azonosításán alapul. A kiégetett agyag, különböző kristályos és kvázi kristályos vagy rövid távú rendezettséggel jellemezhető, úgynevezett röntgenamorf alkotókból áll, ezek minősége és mennyisége elsősorban a nyersanyag ásványi összetételétől függ, de számottevően befolyásolja az égetési hőmérséklet, az égetési időtartam, a lehűtés sebessége, illetve a kemence atmoszférája, azaz az oxidatív-reduktív viszonyok változása, valamint a tégla/kerá- mia massza készítésénél alkalmazott adalékanyagok minősége és mennyisége. Gyors felfűtéskor bezáródó szemcsék alakulhatnak ki, amelyek megmaradnak, ha nem kellő idejű a hőntartás, azaz nem alakul ki diffúziókontrolált átalakulás. így lehetséges, hogy kalcit és gehlenit együtt is kimutatható, pedig a kalcit bomlásának be kellene fejeződnie, amikor a gehlenit képződése elkezdődik (850-900 °C). Ugyanez igaz a diopszid, wollasztonit képződésére is. Ebből következik, hogy kicsit más arányok alakulnak ki a külső zónákban, mint a téglatest belsejében, az oxidációs, illetve redukciós zónában. A redukciós zóna (fekete mag) kialakulása szinte mindig gyors felfűtést és nem túl hosszú égetési időt jelent. Az eredeti égetési hőmérsékleten kialakult fázisoktól eltérő összetétel mutatható ki a beépített téglák használata során bekövetkező változások függvényében.

A téglaleletekből előkerülési hely (lelőhely) szerint alkottunk csoportokat. A kis mintaszámú (pl. Bánkút 1 db lelet) és egymáshoz közel fekvő ásatási színhelyek is egy csoportba kerültek (5. táblázat). Meghatároztuk azokat a fázisokat, amelyek az égetés során eltűntek (a keletkezett új fázisok, illetve a reliktum fázisok alapján) vagy képződtek. Ebből a szempontból a legfontosabb fázisok a karbonátok és az agyagásványok. A felfűtés során a karbonátos alapanyagból képződő új fázisok a gehlenit és a

38 IONESCU et al. 2006. 415-420.

39 A békési téglák vizsgálata a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékén történt (Bruker D8 Advance típusú Bragg-Brentano diffraktométer: Cu Ka sugárzás, 40 kV feszültség, 40 mA áramerősség, 0.04° [20] lépésköz, 4° [20] - 65 °[20] szögtartomány, 4 sec/lépés, 0,2 mm a detektorrés, grafit monokromátor). Feldolgozás: Bruker DiffracPlus kiértékelő szoftver csomag, ÉVA modul és PDF-2 (Powder Diffraction File) adatbázis felhasználásával történt.

40 GHERDÁN et al. 2010. 85-90.

97