A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Kelemen E. - Kristály F. - Tóth M. - Rózsa P. - Bajnóczi B. - Nyilas I. - Papp I.

A kiválasztott minták színe általában narancs, kevés számban világos vagy sötét narancs színű, vörös volt. A mintákon téglabélyeg nem található, de egyéb nyom - ujjbenyomás (pl. Murony, MMM ltsz.: 89.6.80.), állatmancs (pl. Sarkadkeresztúr, MMM ltsz.: 95.22.40.) - előfordult. A téglák mérete nagyon változó, hosszuk 24,5- 32 cm, szélességük 13-17 cm, vastagságuk 3,5-6,3 cm közötti. A minták méreteit alapul véve 28 x 16 x 5 cm-nek vehetjük egy Árpád-kori tégla átlagos, leggyakoribb méretét, de egy-egy lelőhely és egy-egy épület esetében akár egy építési perióduson belül is változhatnak a méretek.34 Megfigyeltük, hogy a téglák egyik felülete pelyvale- nyomatos, a másik homokkal simított, ami a kézzel készítés technológiájára utal. Belső szerkezetük kemény és tömött, tehát készítésük során a nyersanyagot nagyon jól eldolgozták. Szabad szemmel pelyvamaradványok, őrölt kerámia- és mészszemcsék láthatók az egyes mintákban.

Az egyes lelőhelyeket reprezentáló téglaminták mikroszkópos szövete szeriá- lis, közepesen vagy gyengén osztályozott.35 Domináns szemcseméretük 50-300 pm között változott. Szövetük alapján kevés különbséget találtunk a minták között, az összetevők aránya is kismértékben változott. A finomszemcsés alapanyagban üde vagy közepesen koptatott kvarc, kalcit, biotit vagy muszkovit, csillám, káliföldpát és plagioklász, kevés amfibol látható. A 0,1-0,5 cm nagyságú kerekded vagy megnyúlt pórusokban másodlagos karbonátkitöltés is kimutatható. Néhány mintában mollusca héjmaradvány, pelyvaátmetszetek és jól koptatott karbonátos kőzettörmelék is megfigyelhető. Őrölt kerámiaszemcse szinte valamennyi mintában előfordult (9. kép a-b).

Tíz békési mintán a vékonycsiszolatokból polarizációs mikroszkóppal granulo- metriás (modális) elemzés is készült.36 Ún. módosított Rosiwal-féle vonalmenti módszerrel határoztuk meg a kvantitatív ásványeloszlást és a szemcseösszetételt. A méréseket mikrométer okulárral, hosszmérésekkel, ún. lineáris módszerrel végeztük.37

A téglaminták mátrixát döntően termikusán átalakult agyagásványok alkotják. Az agyagos mátrixban különböző idegen anyagú klasztokat különítettünk el. A krisztalloklasztok között leggyakoribb a kvarc, de a plagioklász, kalcit, muszkovit is gyakori. Téglaőrlemény szórványosan figyelhető meg. A téglák szövete nem vagy csak igen enyhe orientációt mutat. A szemcseméret-eloszlási mérések szerint a nyersanyag lutit-szilt (agyag-iszap) összetételű volt, az arenit (0,063-2,00 mm)

34 A Békés megyei Kamut 27. számú lelőhelyen a templomhajó környékén 27-29 x 14-16 x 4-6 cm, míg a szentélynél 31-31,5 x 14,5-17 x 4-6 cm volt a téglák mérete. Megyeren közvetlenül a kemencéből előkerült tégla mérete 31 x 20 x 6,5 cm (MMM ltsz.: 86.3.25.). SZATMÁRI 1995. 37-55.

35 26 db Békés megyei téglamintából készült vékonycsiszolat és ilyen jellegű vizsgálat a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén (Nikon Microphot-SA típusú polarizációs mikroszkóp és Nikon Coolpix FX-35DX fényképezőgép), valamint az MTA Geokémiai Kutatóintézetében (Nikon Eclipse E600 POL típusú polarizációs mikroszkóp).

36 Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék (Nikon Microphot-SA típusú polarizációs mikroszkóp).

37 RÓZSA-SZÖŐR 1988. 183-184.

96