A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Általában szürke vagy zöld, zöldesbarna színű, ezüstös fényű, erősen palás és repedezett, bontott kőzetek (7. kép a), amelyekben a kőzetrepedéseket részben vagy egészen limonitos anyag tölti ki. Az erős palásság, a kőzetalkotó ásványok irányított elhelyezkedése mikroszkóposán is szembetűnő. Muszkovit és szeriéit, alárendelten klorit, kvarc és földpát fordul elő benne (7. kép b). Lelőhelyük az Erdélyben található Solymosvár, Marosborsa vagy Haró, Bábolna.26

Dácit breccsa (Décse, MMM ltsz.: 95.23.1.)

Világossárgás-rózsaszín, érdes, kemény kő. Szabad szemmel litoklasztok (max. 2 cm), hólyagüregek (1 mm-3,8 cm), kvarc és hematitos égett horzsakövek láthatók bennük (8. kép a). Porfiros kriptokristályos szövetű, mikroszkóposán alunit, biotit és kvarc szintén megfigyelhető (8. kép b). Lelőhelye Verespatak környékére tehető.27

Homokkövek, kvarchomokkövek, karbonátos homokkövek (főleg őrlőkövek és fenőkövek alapanyaga - pl. Décse, MMM ltsz.: 95.23.7.)

A minták kisméretűek, szürke, szürkésbarna színűek, felületük természetes úton koptatott vagy mesterségesen faragott. A finom szemű, tömött homokkő az eszközök anyaga, amelyek nem rendelkeztek pontosabb beazonosítást lehetővé tevő bélyeggel.

Kavicsok: kvarcit, gránit (Gyula, Szeregyháza, EFM ltsz.: 86.32.110.)

Simára csiszolt, szürke vagy fehér, gömbölyű, 5-10 cm-es kőzetek, amelyek a Maros hordalékából származnak.

Eredmények, következtetések

Az Árpád-kor korai időszakából kevés okleveles adat áll rendelkezésre a vizsgált lelőhelyekről, illetve azok környezetéről. A 13. századtól megszaporodó oklevelek, történeti források és leírások közvetve ugyan, de arra utalnak, hogy az Alföld DK-i részének építő- és díszítőkő anyagát nagyrészt az erdélyi sóúton, a Maroson szállíthatták ide. Az előkerült kőanyag egyes régészeti lelőhelyeinek gazdaságtörténeti és közlekedés-földrajzi hátterét tanulmányozva megállapítható, hogy a kőanyagok bányahelyei Erdélyben (Hunyad, Arad, Alsó-Fehér megyében) találhatók. Egyes kőzeteknek (pl. piroxénadezit) nincs olyan konkrét típusbélyege, amely alapján teljes bizonyossággal kizárhatnánk a magyarországi előfordulásokat (pl. Északi-középhegység), de a megközelíthetőség és a kereskedelmi szempontok miatt ezeknek van a legnagyobb valószínűsége. A kőzetek beazonosításán túl a régész által meghatározott építési időszakot összehasonlítottuk a különböző lelőhelyeken előforduló, azonos típusú kőzetekkel, és megállapítottuk, hogy az andezit, valamint a közkedvelt durva homokkő már all. századtól szerepet játszott a Dél26 Wanek Ferenc szóbeli közlése, 2010.

27 Wanek Ferenc szóbeli közlése, 2010.

91