A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Kelemen E. - Kristály F. - Tóth M. - Rózsa P. - Bajnóczi B. - Nyilas /. - Papp I.

kos), de hasonló kőzetek a Marostól D-re levő területekről (Piski, Konca) is származhatnak.22

A miocén durva mészkő (Lajta mészkő, Fertőrákosi mészkő) bányászatának központja a Lajta hegységben van (Szent Margitbánya, Fertőrákos), ahol már a római kor óta fejtették,23 de Erdélyben is ismert előfordulása (Déva, Lapugy, Kastély).24 A középszemű, porózus kőzetet széles körben használták, és szállították szerte az országban. Olyan kora középkori épületekben is megtalálható (in situ beépítve), mint a veszprémi Gizella kápolna (13. sz.) vagy a Szent György kápolna (10-11. sz.). A történeti és régészeti leírások alapján a vizsgált mintákat Gerlamonostornál a 12-13. században használták fel (5. kép a).

A világos, sárgásfehér színű, mikroszkóposán finom szövetű biomikrites mészkőben a 0,5-1 mm átmérőjű mikroonkoidok mellett különböző bioklasztok, szemcseaggregátumok, apró molluszka héjtöredékek és foraminiferák (Quinqelo- culina, Lenticulina, Cardium, Lithotamnium törmelék) figyelhetők meg. Elszórt sarkos kvarc, kalcit és kevés földpát is látható (5. kép b).

A biogén mészkövek másik csoportjába a szarmata korú, ooidos-pizoidos durva mészkövek tartoznak, amelyekhez mind hazánkban (Sóskút), mind Erdélyben (Haró-Algyógy-Nozság, valamint Piskitől Koncáig25) találhatunk lelőhelyet. A Budapesttől 20 km-re Ny-ra található sóskúti bánya a kőzet klasszikus lelőhelye, így nevét ezzel együtt említik. Ezt a kőzetet használták fel a Dél-Alföldön az első korai épületekhez is (Szer monostora, 11-12. század), mivel a bányahely a vízi és szárazföldi utakon könnyen megközelíthető volt. Megyer templománál a 13-14. században szintén ezt használták (6. kép a).

Általában sárgásfehér, finomszemű, jól faragható, porózus durvamészkő. Szövete kevésbé tömött, mint a Lajta mészkőé. Az átkristályosodott karbonátból álló szövetben ooidszemcséket és ősmaradványok töredékeit találhatjuk (molluszka: Cerithium, Cardium, Hydrobia; formainifera: Miliolina). A karbonátos kőzetalkotókat (mikroonkoid) néhány tíz mikrométeres mikropát cementálja (6. kép b).

14 db kőzetmintán a pontos kőzettani megnevezésen túl - kis mennyiségük, méretük és a beazonosítást segítő jellegzetességek hiánya miatt - nem lehetett geológiai kort és formációt meghatározni. A többi kőzet földtani körülményeit ismerve azonban ezeket a kőzeteket is köthetjük feltételesen a többi esetben valószínű bá- nyahelyhez, kifejlődéshez.

Metamorfitok: szericites pala, szericites-kloritospala, gneisz, metahomokkő (Csorvás, MMM ltsz.: 97.3.49., 97.3.3.56., 97.3.57., 97.3.58; Szentbenedek, EFM ltsz.: 86.7.37.)

22 SCHAFARZIK 1904. 11-24, 56-61, 139-144, 301-304; Wanek Ferenc szóbeli közlése, 2010.

23 TÖRÖK 2008. 138-139.

24 Wanek Ferenc szóbeli közlése, 2010.

25 SCHAFARZIK 1904. 11-24, 56-61, 139-144; Wanek Ferenc szóbeli közlése, 2010.

90