A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

molluszka töredékek láthatók. A bioklasztok döntő részét fosszilis héjtöredékek (Bositra kagyló) adják (4. kép b), amelyek a kőzetminta középső-jura (dogger) korát jelzik.20

A vörös mészkőfaragványok elkülönítésére és bányahelyük azonosítására kidolgozott petrográfiai és stabilizotópos vizsgálatok alapján a 12. század végére keltezhető, Szermonostor területén előkerült kapuzat és padló maradványa középsőjura korú, Gerecse-hegységi kőzetből készült.21 A décsei templom ásatásából származó kőzetminta (MMM Itsz.: 95.23.67.) mikroszkópos és stabilizotópos vizsgálatának elvégzéséig, a könnyebb megközelíthetőség és szállíthatóság alapján, felmerült egy erdélyi bánya valószínűsége (Menyháza, Hunyad megye), de a vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy a kőanyag a Gerecse-hegységből származik. A korábbi összehasonlító minták, valamint a décsei minta stabilizotóp-összetételét a 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat. Vörös mészkő (vörös „márvány") stabilizotóp-összetétele (PINTÉR et al. 2004. alapján)*

Lelőhely / Stabilizotóp összetétel

őx13C

(%0, V-PDB)

őx I80

(%c, V-PDB)

alsó-jura (liász) mészkő, Gerecse

1,8-2,8

2,6-1,2

középső-jura (dogger) mészkő, Gerecse

2,6-3,1

1,6-0,6

alsó-jura (liász) mészkő, Adnet (Ausztria)

2,2-3,1

0,5-0,3

alsó-jura (liász) mészkő, Menyháza (Románia)

3,0-3,3

1,6-1,4

Ellésmonostor faragvány

2,6

2,2

Szermonostor faragvány

2,5

2,1

Décse / MMM Itsz.: 95.23.67. (új mérési eredmény)

2,5

2,0

* Megjegyzendő, hogy a középső-jura gerecsei bányamintákból csak igen kisszámú adat áll rendelkezésre, de feltételezhető, hogy a középső-jura gerecsei kőzetek az ismertnél negatívabb ö180 értékekkel is rendelkeznek.

A mintánk töredék, a templom belsejéből, törmelékből került elő, és a templom második építési periódusához köthető, amely időszakban a település 14-15. századi virágkorát élte.

A biogén mészkövek kialakulását a miocén időszaki, az egész Kárpátmedencében jellemző tengeri-sekélytengeri üledékképződéshez köthetjük. Ellésmo- nostor és a szegedi Alsóvárosi templom analóg kőzeteivel összehasonlítva, a vizsgált minták a dunántúli kőzetekkel rokoníthatók (Sóskút, Lajta-hegység, Fertőrá20 PINTÉR et al. 2004. 624.

21 PINTÉR et al. 2004. 623.

89