A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Seres István: A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért - Források (1712-1768). (Előmunkálatok a "Sarkadi hajdúk" című monográfiához)

Seres István tosságal, de azon levél hová lett, a Fa tens nem tudgya, de úgy gondollya, hogy azon levél ma is Berke Jánosnál volna. Ad 2dum. Tudgya az Fátens, hogy azon edgyezésre sokan meg is maradtanak Sarkadon, sokan el is mentenek. Ad 3tium. Azt is tudgya a Fát ens, hogy azon szegénységnek megmaradások után ednehány esztendőkig dézmát nem adtanak. Ad 4tum. Tudgya azt is a Fatens, hogy a midőn a sertéseket dézmálták, tulajdon a város számára dézmálták, nem valamely privatus embernek számára. Ad 5tum. Azt is tudgya a Fát ens, hogy akkori sarkadi bírák a dézmát mind azokon vették meg, az kiknek több jószágaik lehedtenek, nem a nemességnek, hanem a Communi- tásnak hasznokra. Ad sextum. Tudgya a Fatens, hogy a mostani praetendens, és a negyedik punctumban inserált [belefoglalt] személlyeknek nem adtanak méz dézmát, hanem a Communitás számára fordították, mivel a Communitás adta akkori ezen Te­kémet es Nemes Vármegye Ordinarius Vice Ispánnyának, Tekéntete.í Úrr Boronkai Ádám Uramnak és Ordin arius Szolgabíró Néhai Árvái Imre Uramnak, hogy a Com­munis inqvisitiót végben nem vittík, emlétett uraknak adták és conferálták [adomá­nyozták]. Ad septimum. Soha is nem hallotta a’ Fatens, hogy azon végben ment dézmálás után töbször dézmáltanak volna, sohais nem hallotta, hacnem ha valamely sarkadi lakos az maga földét, az mellyet maga meg nem szánthatott, dézmájára vala­kinek engedte volna, és adtul adtanak volna dézmát. Ad octavum. Tudgya a Fatens, hogy a sarkadi malmot és korcsomát mindenkor a Communitás számára folytatták, és soha is valamely praetendens sarkadi nemesnek vagy privátusnak részt belőlle nem adtanak, úgymint sarkadi földes úrnak, hanem úgy adtanak, mint sarkadi lakosnak. Ad nonum. Hallotta a Fatens, hogy a sarkadi Communitás közzül valóknak is ní- mellyikeknek, szinte úgy vagyon részek Sarkadban és a pusztákban, mint a prae­tendens mostani sarkadi nemeseknek. Ad decimum. Nihil. [„Authenhca^”]268 2dus Testis Gregorius Farkas de Gyán, Incola Köte-Remeteiensis, annona?; circiter 40.269 Juratus et examinatws fassus est. Ad primum. Friss emlékzetiben va­gyon a Fatensnek, hogy a midőn a sarkadi lakosok a Kurucz Világ után a sánczból kijöttenek lakni Sarkadra, egy alkalmatosságai lett a városnak közönséges gyűlése, mely gyűlésben kiadattatott vala, akkori elölljárók által, hogy a jövevények közzül, az ki sarkadi lakos akar lenni, magára vállallya fell a városban eshető szolgálatokat, terh viseléseket, és ha feli vállallya, oly jussa légyen Sarkadban és a pusztákban, va­lamint akár mely sarkadi régi lakosnak, ha peniglen fel nem vállallya, harmad napok alatt ki mennyen Sarkadról. Ad secundum. Úti primus testis in omnibus contorimter. Ad tertium. Uti primus testis.270 Ad quartum. Tudgya a Fate«, hogy a midőn Isten eő Szent Felsige a makktermő fákat gyümölcsökkel megáldotta volna, akkori sarkadi elöljárók, hogy a sertéseket és méheket megdézmálták, de nem a mostani fen forgó Vizessi János, kinek is még semmi híre nem volt, de a Communitás számára dézmálták. Ad quintwm, sextum. Nihil., Ad septimum. Töbször, hogy azon dézmálás 268 Utólagos beszúrás a bal lapszélen - S. I. 269 2. tanú: Gyáni Farkas Gergely köteremetei lakos, mintegy 40 esztendős. 270 Mint az első tanú. 180

Next

/
Thumbnails
Contents