A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön
Vári Anita barna, gyártási helyük Szombathely vidékén lehetett.25 A III. században a fémedények utánzása egységesebb volt a rajnai és dunai tartományokban. A IV. századi edényművességben tűnt fel újra és vált általánossá a fémmázas kerámia, de folyamatos fejlődés nem állapítható meg a korai és a kései mázas kerámia közt.26 A máz színe alapján a IV. és V. századi kerámia között nincs nagy különbség. A barna és sárgásbarna máz aránya a IV. század folyamán fokozatosan csökkent, de még az V. században is előfordult. A IV. század második felétől a zöld máz lett a leggyakoribb.27 A világoszöld ólommáz tömegesen csak a III. sz. közepe után terjedt el. Ettől kezdve alkalmazták azt háztartási edényeken is. Mázas kerámia az alföldi Barbarikumban A szarmata kutatás egyik fontos területe a barbár leletanyag között előforduló római eredetű áruk vizsgálata, mivel ezeknek a tárgyaknak keltező értéke lehet, illetve támpontot adhat a barbár étkezési, viseleti és egyéb szokásokhoz. Nagyon ritkán fordulnak elő mázas edények a szarmaták területén, főként korsók és dörzstálak képviselik e tárgytípust. Leginkább a kereskedelmi utak, a római határállomások közelében kerültek elő importáruk, így a mázas kerámia is. Csak két-három II—III. századi darab került elő a Duna-Tisza közén. A késő szarmata és hunkori periódusból a Tiszántúlon fordulnak elő mázas keverőtálak.28 A telepeken megjelenő zöldmázas edények a római-barbár kereskedelem bizonyítékai lehetnek.29 A Duna-Tisza közére az I. század első felében betelepülő szarmaták elszakadtak korábbi piachelyeiktől, megszűntek a kapcsolataik a Fekete-tenger partjainál lévő görög kereskedővárosokkal is,30 ezért újabb kereskedelmi partnereket kellett keresniük. Erre a legalkalmasabb a közvetlen szomszédságban lévő, erős Római Birodalom volt. A római tárgyak eljutása - így a mázas edényeké is - a barbarikumi területekre nemcsak a kereskedés útján történhetett, hanem zsákmányként vagy ajándékként is, de a kereskedelemmel magyarázható a legnagyobb árumennyiség.31 A Barbarikumban többféle római tárgy típus jelent meg. Legtöbb ezek közül a kerámia, a fibula és a pénz, ezek mellett viszonylag kis számban tűnnek fel még bronzedények és üvegedények is.32 A legismertebb római árun, a terra sigillatán kívül számolni kell az Alföldön egyéb római import kerámiával is. Eddig ezekre a leletekre a kutatás kevésbé fordított figyelmet az Alföldön. Kevesebb római edénytí25 NAGY 1945. 295. 26 BÓNIS-GABLER 1990. 189. 27 OTTOMÁNYI 1992. 20. 28 VADAY 1998. 134. 29 KŐHEGYI-VÖRÖS 1992. 110. 30 VADAY 1998. 119. 31 VADAY 1998. 120. 32 VADAY 1998.133. 96
