A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön

Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön

pus jelenik meg a Barbarikumban, melynek összetétele heterogén és esetleges, számuk is sokkal alacsonyabb, mint a terra sigillatáké.

Főleg kis- és középméretű kerámiákat, ezeken belül is tálakat, korsókat, gömb- és vázaforma edényeket hoztak a kereskedők az Alföldre. Ezek a darabok kielégíthették a barbár igényeket. Az import kerámia legnagyobb része festett, igen kevés az Alföldön a mázas, barbotinos és figurális festett kerámia.33

A római áruk nagy része Pannónia felől áramlott az alföldi szarmatákhoz, köztük sokkal kevesebb a moesiai árufajta, ezek is elsősorban a Bácska-Bánát területén bukkantak fel a limes szomszédságában.34 Néhány lelőhely publikációja említi, hogy az adott barbarikumi területen volt római mázas edény, illetve edénytöredék.35 A mázas kerámia nagy része telepen került elő, csak kevés van, ami temetőből látott napvilágot. Többnyire töredékek kerültek elő a telepobjektumokból, egész edényként került elő viszont a II—III. századból való szarvasi fazék egy női sírból, ill. a késő római korból a bordányi dörzstál.

Katalógus

1. Algyő (Csongrád megye), 258. kútkörzet, l gödör: Téglaszínű, korongolt, homokkal soványított, a külső oldalán zöld mázzal bevont, vékony falú korsó has- és válltöredékei. A máz likacsos szerkezetű, a töredékek szendvicses törésűek. 15 darabból ragasztott. Máza alapján 380 után készíthették. MFM ltsz.: 78.2.107. Az összeragasztott edény méretei: M.:16 cm; Sz.: 14 cm; Fv.: 0,5 cm36 (2. kép).

2. Apátfalva (Csongrád megye), 1. sír: 18-22 éves nő, a koponya bal oldalán álló helyzetben mázas korsót találtak. Szájában üvegpohár töredékeit fedezték fel. Pereme erősen kiszélesedik, tölcséres széle ferdén levágott. A nyaka íveken szűkül, a vállon keskeny lapos borda tagolja, amely néhol alig érzékelhető. Vállánál gömbölyűén kiszélesedik, teste tojásdad alakú. Profilúit szalagfüle a perem alól indul, és a vállra támaszkodik. Indulási pontját kiemelkedő keskeny, éles borda tagolja a tölcséres perem alsó része és az ívelt nyak határvonalán. A korsó anyaga jól iszapolt, finom kidolgozású agyag, vöröses színű. Felületét és a peremét belül is zöld, néhol sárgásbarna máz fedi. A máz vastagsága egyenetlen a nyakán, a vállán jobban fedett, az alsó részén, hasán megfolyt. Máshol fedetlen részek is találhatóak. A fenék és az oldal találkozásánál a szinte teljesen épen maradt máz bizonyítja, hogy nem sokat használták. A korsó oldalán és hasán, négy helyen az égetéskor másik edénnyel, ill. edényekkel való érintkezések láthatóak a külön ráégett mázréteg miatt. Az égetés során összeragadt edények szétválasztásánál ovális, hosszúkás,

33 VADAY 1985a 269.

34 VADAY 1985a 269.

33 BÉRES-VÖRÖS 1998; BÓNA 1961; KŐHEGYI 1971; KŐHEGYI-VÖRÖS 1992; PÁRDUCZ 1959; VADAY 1981.

36 KŐHEGYI-VÖRÖS 1992. 86, 108.

97