A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön
Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön Külön foglalkoztak a kutatók a római, illetve a középkori mázak szerkezetével, anyagával és a mázak felületi elváltozásaival. Ezek közül is a legfontosabb Duma György munkássága.16 Meg kell még említenünk Bónis Éva nevét, aki a to- kodi mázas kerámiát vizsgálta meg mind a máz, mind a bevonat alatt lévő agyag szerkezetének tekintetében.17 Mázas kerámia a róniai korban A római edényeket különféle bevonatokkal látták el: máz, festés,18 firnisz.19 Az igazi mázon az ólommázat értjük. A régészetben az egyéb fényes bevonatokat is máznak tekintik, ezért figyelembe kell venni azt, hogy mikor ólommáz és mikor nem az, amiről éppen szó van. A római kerámia egyik legjellegzetesebb fajtája a mázas termék. Különféle edényformák képviselik: korsók, poharak, bögrék, serpenyők, dörzstálak (1. kép). A római kori mázas kerámiák sokszor hasonlítanak a későbbi, középkori mázas cserepekre, mivel rokon technikát alkalmaztak a középkor folyamán készült termékek esetében is.20 A formák előzménye közt találjuk a fém- és üvegművesség termékeit, valamint a Mediterráneumból importált terra sigilatta chiara típusokat. A gazdag formakincs, a máz és a termékek minősége közti különbség a kisebb körzeteket ellátó helyi officinákra utalhatnak.21 A kora császárkorban Pannóniában a mázas edények import tárgyak voltak.22 A hellenisztikus (kisázsiai) mázas reliefdíszű edényeket utánzó észak-itáliai műhely termékei szolgálhattak mintául az I. sz. végén, II. sz. elején megjelenő korai mázas edények pannóniai mestereinek. A korai mázak közé tartozik a világos alapanyagú és fűzőid, gyöngyházfényű csillogású ólommáz. Használatát az I. század első felére teszik. A sárgászöld mázú serpenyőnyelek hellenisztikus fémedény- utánzatok, amelyeknek egyik műhelye a Pacatus gyár lehetett a II. sz. közepe táján.23 Pannóniai gyártmánynak tarthatók a hellenisztikus kancsó és a patera formát utánzó zöldmázas edények is, amelyek szintén II. századi műhelyekben készülhettek.24 A markomann háborúk után, a III. században tűntek fel a félhold alakú díszítéssel és sávosan felrakott ornamentikával ellátott mázas kerámiák. A mázuk sötét16 DUMA 1982. 17 BÓNIS 1991. 18 A festést a kész edény falára vitték fel ecsettel. A festék alapanyaga megegyezett az edény anyagával, csak a híg agyaghoz vasoxidot kevertek. Ez a bevonat matt. (GÁSPÁR 2006. 22.) 19 Fényes, vékony bevonat, erősen tapad a felületre. Leggyakoribb a sötétszürke és sötétbarna firnisz, de van fényes fényűben is. (GÁSPÁR 2006. 22.) 20 B. THOMAS 1961. 17. 21 BÓNIS-GABLER 1990. 189. 22 BÓNIS 1990. 26. 23 Pacatus az aquincumi gázgyár területén előkerült műhely alapítója, főleg zöld mázas edényeket gyártott. (KOCZTUR 1976. 98-101.) 24 BÓNIS-GABLER 1990. 181. 95
