A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor gig a távolság 0,27-0,37 mm. A provagina 0,25 mm hosszú (15. kép), az anust nem éri el, tőle disztálisan egy praeputiumszerű kutikula kettőzet található (13-14. kép), a vagina két uterusra oszlik. Az anus távolsága a farki végtől 0,063 mm. A vizsgált mezei nyulak többségét, mintegy 302 egyedet, Békés megyében lőtték, míg Bács-Kiskun megyéből, ahonnan a fertőzött tüdők származtak, csupán 6 mintát kaptunk. Az alacsony fertőzöttségi prevalencia alapján az feltételezhető, hogy a mezei nyulak tüdőférgessége csupán bizonyos területeken fordul elő Magyarországon, amelynek különböző okai lehetnek. A mezei nyulak jellemzően territoriális állatok, így a parazita nehezen juthat el nagyobb távolságokra, és ennek a csiga köztigazdában való fejlődés sem kedvez. Emellett a terület csigafaunájának is szerepe lehet a parazita fennmaradásában, így például mészben gazdag területeken, ahol sok csiga él, illetve ahol a mezőgazdasági művelés nem pusztítja el a csigák többségét, gyakoribb lehet a féregfertőzöttség a nyulakban, mint másutt. Mivel az alföldi mezei nyulak előszeretettel táplálkoznak a különböző gabonaföldeken, ahol csigák általában nem fordulnak elő, az általunk vizsgált nyulak talán kevés csigával találkozhattak. Ezt alátámasztja, hogy Békés megyében, ahol nagy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya, és ahonnan a mezei nyúltüdők többsége is származott, fertőzöttséget nem találtunk. Kutzer és Frey (1976) Ausztriában végzett felmérésében 590 vizsgált mezei nyúlból 26,3% Protostrongylus commutatus-szal, míg 0,17% P. tauricus-sza\ volt fertőzött. Egy későbbi osztrák tanulmányban 630 vizsgált mezei nyúlból 140 tüdőféreggel fertőzött egyedet találtak (22,2%), ebben az esetben azonban nem derül ki, mely tüdőféregfajokat találták meg a fertőzött nyulakban.37 Babos 1953-1956 között 544 mezei nyulat vizsgált Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy és Hajdú-Bihar megyékből. A Dunántúlon átlagosan 60,74%-os fertőzöttséget talált az állatokban, Hajdú-Bihar megyében pedig 18,5% volt az arány. Az ausztriai és dunántúli nyulak fertőzöttsége összehasonlíthatatlanul magasabb az általunk detektált fertőzöttség mértékénél. A mezei nyúl tüdőférgességének prevalenciája tehát az egyes földrajzi területeken szélsőségesen eltérhet egymástól. Ennek valószínűleg nem a fogékonyságbeli különbség az oka, hanem az, hogy a fertőződési lehetőség más és más az egyes területeken. 11 .A két, tüdőférgekkel fertőzött nyúltüdő egyikéből sem sikerült érett L1 lárvákat izolálni, így azokkal csigákat mesterségesen fertőzni. Ennek oka az lehet, hogy a nőstény férgek a vizsgálat időpontjában még nem voltak megtermékenyülve, vagy a peték termelése és érése nem folyamatos, és az elsősorban a nyári vegetációs periódusra eshet. Ekkor a továbbfertőzésnek is nagyobb az esélye, mivel a csigák is előjönnek a téli rejtekhelyükről. Ez feltételezi a parazita képességét arra, hogy a gazdaszervezet állapotából képes legyen érzékelni a továbbfertőzéshez ked37 DEUTZ-HINTERDORFER 2000. 64
