A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor Eimeriá-k (Apicomplexa: Coccidia: Eimeriidae) oocystái27 és féregpeték (Trichuris leporis, galandféregfajok, trichostrongylidák)28 alapján azonosítottuk a nyúl bélsár- mintákat, és el tudtuk különíteni azokat a kérődző állatok hasonló megjelenésű bélsár hullatékától. A bélsarak azonosítására leginkább a coccidiumok váltak be, mert ezek az egysejtűek gyakorlatilag minden természetben élő növényevő állat hullatékában fellelhetőek. így például a mezei nyulakban előforduló leggyakoribb, Magyarországon is megtalálható Eimeria-fajok az E. semisculpta, E. robertsoni (=E. perforans), E. hungarica (=E. minima), E. leporis, E. europaea és az E. magna. E fajok morfológiája jelentősen eltér a kiskérődzőkben, illetve az őzben, valamint a szarvasokban előforduló coccidiumoktól. A felsoroltak közül csak két jellegzetes fajon nem található micropyle. Az egyik az E. leporis, amelyiknek jellegzetesen hosszúkás alakja van, párhuzamos oldalfalakkal, s csupán a vége legömbölyített kissé. A sporulált oocysta egy nagy külső maradéktestet tartalmaz, és minden sporocystában saját belső maradéktest is található, amely maradéktestek együttes előfordulása a hazai kérődzők coccidiumaira nem jellemző. A másik micropyle nélküli faj az E. hungarica. Ez majdnem tökéletesen gömbölyű, átmérője kisebb, mint 15 gm, a sporocysták nem tartalmaznak belső maradéktestet, csak külsőt, egy-két látható szemcseként. Ilyen kicsiny és ennyire szabályos gömb alakú oocystát a bogyós bélsarat ürítő kérődzők (juh, kecske, szarvas, őz) hullatéka nem tartalmaz. Az E. europaea már rendelkezik micropyle-vel, és hossza kevesebb, mint 34 gm., nagy, szemcsézett, jól látható, kerek, éles körvonalú külső maradéktestet tartalmaz. Az E. robertsoni fala a micropyle felé vastagodó, a micropyle-t gallérsze- rűen kiugró megvastagodás veszi körül. Az E. semisculpta fala szintén vastag, az oocysta falának felszíne az anterior részen szemcsézett. Nem tartalmaz külső maradéktestet. Az E. magna fala szembetűnően kétrétegű, felszíne sima, a sporocysták csak gazdagon szemcsézett belső maradéktesteket tartalmaznak, külsőt nem. A micropyle-vel rendelkező Eimeria-fajok fenti bélyegeinek ilyen kombinációja nem fordul elő a nyúllal azonos megjelenésű bélsarat ürítő kérődzők gyakori coccidiumai- nak esetében, amelyeknek a fala rendszerint végig szemcsézett, sötét színű, illetve oocystájuk más alakú és más méretű. A terepen gyűjtött nyúlbélsárminták azonosításában a coccidiumokon kívül segítségünkre voltak azok a féregparaziták, amelyek csak kérődzőkben fordulnak elő (pl. Moniezia-fajok, Müllerius capillaris, Cystocaulus ocreatus, Neostrongylus linearis), mert ezek előfordulása esetén biztosan kizárhattuk a hullaték nyúltól való eredetét. 27 PELLÉRDY 1965. 28 KASSAI 1999. 50
