A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja

Csobai Erzsébet - Majoros Gábor

ségétől függ, míg más környezeti tényezők kevésbé fontosak. A túlélés időtartama így rövid, de a lárváknak talán nagyobb lehetőségük van köztigazdákat fertőzni.10 11

A lárvák csigába jutása kétféleképpen történhet. Egyrészt aktív módon úgy, hogy a csiga izmos talpába furakodva átjutnak a test felszínén, másrészt passzív módon úgy, hogy a csiga táplálkozás közben elfogyasztja azokat.11 Köztigazdába kerülve a lárva szélessége és hossza nő. Amikor elér egy bizonyos méretet, megtörténik az első vedlése a fertőzés utáni 8-12. napon. Az ily módon kialakuló második stádiumú lárva (továbbiakban: L2) mintegy 20%-kal hosszabb, mint az Ll, és a testét a vékony, korábban levetett kutikula borítja. Újabb növekedés után megtörténik a második vedlés is, amely már hosszabb idő eltelte után következik be. A levetett kutikula vastag, kétrétegű, harántsávozottsága durva. A feji vég magasságában a külső, barna réteg elvékonyodik és megszűnik, csak egy, a belső rétegből álló, sapkaszerű képződmény marad meg. Ettől kezdve a lárvát harmadik stádiumának nevezzük (továbbiakban: L3). Csak az L3 képes fertőzni a végleges gazdát. Ezt a stádiumot Gerichter további két, egymástól elkülönülő stádiumra bontotta: a preinfek- tív és az infektív lárvastádiumokra.12 A preinfektív L3 hosszabb, de vékonyabb, mint az L2. Mivel ebben a stádiumban már nem táplálkozik a lárva, a bélcsöve feltisztul, táplálék-granulumokat csak alig tartalmaz. A lárva körül, az előző vedlé- sekből származó, két burok látható. Ebből a stádiumból további vedlés nélkül alakul át infektív L3 stádiumba, melynél a lárva teste már teljesen átlátszó.

A harmadik stádiumú lárvák a végleges gazda szervezetébe jutás után a vastagbél nyálkahártyájába hatolnak, majd vér- és nyirokkeringéssel a bélfodri nyirokcsomókon, a mellvezetéken és a jobb szívfélen keresztül érik el a tüdőt. A fertőzés utáni 24-48. órában a tüdő vérereiben megtalálhatók a lárvák, 48 óra múlva pedig már a tüdő állományában is. Juvenilis, azaz a negyedik vedlésen átesett féregpéldányokat 14 nappal a fertőzés után már a nagyobb légutakban találhatunk. A féregnőstényekben 16 nappal a fertőzés után már éretlen petéket lehetett kimutatni. A 20-22. napon a férgek visszahúzódnak a kisebb légutakba. Az első lerakott peték a tüdő állományában a fertőzés utáni 22. napon találhatók.13

A köztigazdák és a végleges gazdák fertőződésének módja

Úgy tűnik, hogy a többi protostrongylida tüdőféreghez hasonlóan a nyálban élősködő Protostrongylus-ok lárváinak fejlődése sem kötődik meghatározott köztigazda fajhoz, hanem azok a környezetükben megtalálható, legtöbb szárazföldi házas és meztelen csigafajban fejlődni képesek.14 Ezért elvileg minden szárazföldi csiga

10 CABARET 1991.

11 SAMSON-HOLMES 1985.

12 BABOS 1959.

13 BABOS 1959.

14 ANDERSON 1992.

42