A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt... tűk, maguk is éltek a „reakciós” kifejezéssel, azonban ezen a Horthy-korszak képviselőit, a fasisztákat, nyilasokat értették - azokat, akikkel szemben 1945 előtt maguk is küzdöttek. „Amikor a párt megalakult, a világon súlyos gazdasági válság viharzott végig, amely a magyar földműves és kisbirtokos rétegeket annál jobban sújtotta, mert a reakciós kormányzat a feudális és gyáripari tőkének teljesen kiszolgáltatta a népet” - mondotta Gyöngyösi János 1944 húsvétjának hétfőjén Békésen. A reakció vádja ellen a párt múltját szegezték szembe: „Pártunk az igaz demokráciáért küzdött akkor is, amidőn az őt támadó pártok egyike-másika nem is létezett, vagy hangját egyáltalán nem hallatta. Pártunk kiállt a demokrácia és a szabadság- jogok védelmében akkor is, amidőn azért börtön, sőt mártírhalál jutott osztályrészül” (utalás Bajcsy-Zsilinszky Endrére - K. J.). „Mi meg tudunk küzdeni a reakció bármely formában jelentkező támadásával, mert ehhez a küzdelemhez már másfél évtized edződése áll mögöttünk” - olvasható Gálik János Választunk című, az 1945-ös választás előtt egy nappal megjelent vezércikkében. „Még néhány szót arról a vádról: reakció! Örökösen csak a reakció! ... A reakciós rögtön nem lesz reakciós, ha belép egyik-másik pártba és azon belül nem bántja senki többé!” - fakadt ki B. Szabó István a párt október 29-i békéscsabai nagygyűlésén, és minden bizonynyal burkoltan a Kommunista Pártban menedéket találó kisnyilasokra utalt.34 „Ne akarjon senki reakcióst keresni éppen miköztünk - folytatta -, a reakcióst keressék a városokban és azokon a helyeken, ahol a munkát szokták kerülni! (Nagy taps) Az a sok tízezer ember, aki nem dolgozik, aki mások keresetéből akar megélni, az a reakciós! Aki ebben az országban egyenetlenséget akar szítani, aki a zavarosban dolog nélkül tud jól élni, aki több jogot akar magának, mint amennyit másoknak ad!”35 1946 tavaszától kezdve a Kisgazdapártnak azzal kellett lassanként szembesülnie, hogy - kihasználva a reakciós fogalmának definiálatlanságát - nemcsak hogy bárkire ráhúzható ez a vád, hanem a parasztság rétegeire is. „Mondják ki végre nyíltan, hogy hány holdtól fölfelé reakciós a paraszt és hány holdtól lefelé nem az!?” - kiáltott fel a vésztői Kis Gergely az 1946 pünkösd hétfőjén, Gyulán tartott járási nagygyűlésen.36 Arányosítási törekvések A Kisgazdapárt - mint jeleztük - már az Ideiglenes Nemzetgyűlésben és az Ideiglenes Kormányban is elégedetlen volt a mandátumok, a pozíciók elosztásával. Ennek adott hangot B. Szabó István 1945 húsvétján, a békési nagygyűlésen, mikor a választások kiírását sürgette: „...a hibákat akkor lehet teljesen kiküszöbölni és or34 Alföldi Népújság, 1945. november 3. A Független Kisgazdapárt vasárnapi választói nagygyűlése. 35 Alföldi Népújság, 1945. november 3. A Független Kisgazdapárt vasárnapi választói nagygyűlése. 36 Gyulai Kis Újság, 1946. június 16. „Vegye tudomásul mindenki, hogy a Kisgazdapárt hatalmas tömegei nélkül nem lehet Magyarországon demokráciát csinálni!” - mondotta B. Szabó államminiszter pünkösdi beszédében. 271
