A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Kocsor János vosolni, ha a demokrácia igazi értelmében minden társadalmi réteg minden párt a maga nagyságának megfelelően képviselethez jut minden vezetésben. Amikor a szabadság, egyenlőség, testvériség elvét hangoztatjuk, amikor azt hangoztatjuk, hogy a nép akaratának kell érvényesülni, akkor érvényesüljön is a nép akarata. Érvényesülnie kell, mert ha egy kisebbség akarja megint a nagyobbik részt uralni és befolyásolni, akkor ezekben az időkben nem lesz meg az igazi egyetértés”.37 Az 1945. november 3-i választások után a pártnak szembesülnie kellett azzal, hogy győzelme ellenére sem alakíthat az elképzelése szerinti kormányt, szabadon megválasztva koalíciós partnereit, ha nem akar konfrontálódni a szovjet megszállókkal. Kénytelen volt beleegyezni a kommunistákat is felölelő nagykoalícióba, s tudomásul vermi, hogy a belügyi tárca továbbra is az MKP felügyelete alatt marad. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására hirdette meg arányosítási programját. A Kisgazdapárt választások utáni arányosítási törekvéseinek nyoma 1946 májusától található meg a Békés vármegyei pártsajtóban. Az újságokban, a gyűléseken ismertették a pártnak 1946. május 21-i memorandumát a kérdésben. Az 1946 pünkösdjén a gyulai kastélykertben tartott népgyűlésen B. Szabó István szólt „a Kisgazdapárti memorandumról, amelyben a párt számarányának megfelelően követelte a maga részére a közhivatalokban és a rendőrségben azokat a kulcspozíciókat, amelyek az ország többségi pártját föltétlenül megilletik”.38 A koalíciós megállapodások ellenére azonban a kérdés megoldása egyre csak halasztódott, majd az MKP 1946. szeptemberi III. kongresszusán Rákosi Mátyás kiadta a jelszót: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” A Kisgazdapártot 1946-ban azonban még nem sikerült olyan mértékben meggyengíteni, hogy feladta volna arányosítási elképzeléseit. Októberben B. Szabó még többé-kevésbé magabiztosan mondhatta: „Lehetetlen, hogy a fegyveres közületeket egyes pártok kisajátítsák! A rendőrséget és a katonaságot nem 17 százalék, hanem 100 százalék adójából tartják fenn. Éppen ezért nem lehet belőlük politikai gyülekezetei csinálni, hanem teljesen politikamentesen, egyformán kell mindenkinek az érdekét szolgálniuk.”39 A Kisgazdapárt arányosítási álmait végleg a Magyar Közösség-ügy kirobbanása temette el. B. Szabó 1947 januárjának vége felé a megyei választmányi gyűlésen kénytelen volt megállapítani: „Elvesztettük a rendőrséget, ma már nincs arról szó, hogy kisgazda rendőrtiszteket vesznek fel a rendőrség kötelékébe, hanem az eddig meglevő kisgazda rendőröket is B-listázták. Minden fontosabb miniszteri po37 Alföldi Népújság, 1945. április 4. A földreform sürgős végrehajtását, a jog, a rend és biztonság fontosságát hangoztatták, a választások mielőbbi kiírását sürgették a Független Kisgazdapárt békési nagygyűlésén. 38 Gyulai Kis Újság, 1946. június 16. „Vegye tudomásul mindenki, hogy a Kisgazdapárt hatalmas tömegei nélkül nem lehet Magyarországon demokráciát csinálni!” - mondotta B. Szabó államminiszter pünkösdi beszédében. 39 Alföldi Népújság, 1946. október. 19. B. Szabó István államminiszter: A Kisgazdapárt el van szánva arra, hogy semmiféle erőszakos követelésnek nem enged! 272
