A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Czirók Zoltán: Egy repülőszázad viszontagságai Aradtól Békéscsabáig (1918-1919)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34 (2011) 251-260.

Egy repülőszázad viszontagságai Aradtól Békéscsabáig

(1918-1919)1- Czirók Zoltán Az I. világháborúban az új fegyver, a repülőgép megjelenése nagyban megváltoztatta a harcok és a háború jellemzőit. Az Osztrák-Magyar Monarchia a többi nagyhatalomhoz hasonlóan igyekezett egy működőképes repülőcsapatot létrehozni, ennek személyi feltételeit pedig a hátországban, a kiképzőalakulatoknál kellett megteremteni. A háborút megelőzően az Osztrák-Magyar Monarchia repülőcsapatai (k.u.k. Luftfahrtruppen - LFT) repülőparkokat tartott fenn, illetve üzemeltetett a birodalom területén, amelyek nemcsak repülőtérként funkcionáltak, de a repülőgépek és motorok szerelését, valamint a repülők kiképzését is itt végezték. A háború kitörésével és az első harci bevetéseket követően azonban megkezdődött ezen alakulatok specializálódása. A pilóták kiképzésére 1915-től kezdve ún. repülőpótszáza- dokat (Fliegerersatzkompagnie - Flek) hoztak létre, a háború végén 22 ilyen pótszázad működött a Monarchia, ebből nyolc az egykori Magyarország területén. Aradon 1916. augusztus 1-jén állították fel a Flek 9-et, majd 1917. január 25-től a Flek 15 is megkezdte működését, ugyancsak az aradi giai repülőtéren. A két pótszázad összevonásával 1918 májusában megalakult az aradi tábori pilótaiskola (Feldfliegerschule Arad).1 2

1918 októberétől, amikor már kézzel fogható közelségbe került a világháború befejezése éppúgy, mint a Monarchia széthullása, az újonnan formálódó nemzetállamok igyekeztek majdani hadseregük számára minél több fegyvert - ezen belül repülőgépet is - megszerezni. Az időközben meghúzott demarkációs vonalak közelébe eső repülőterek és a rajtuk működő pótszázadok anyagaira azonban sok esetben a magyarokon kívül mások is igényt formáltak. Aradon ekkor hét fa- és négy hordozható (Lord) hangáron kívül mintegy 100 repülőgépet befogadó, kőből épült hangártelep és 10 melléképület állt a kiképzőalakulat részére.3 November 8-án az egység 21 felszállásra kész gépet jelentett.4 A következő napon Albl István hadnagy Budapestre indult Aradról, köd és motorhiba miatt azonban kénytelen volt leszállni

1 Jelen tanulmány elsődleges célja az 1919. év folyamán Békéscsabán működő repülőalakulat történetének feldolgozása, amely megértéséhez azonban szükséges az aradi előzmények bemutatása is. Ugyanakkor az ezt követő időszak - Békés megyétől távoli - eseményei nem képezik részét az írásnak.

2 GROSZ-HADDOW-SCHIEMER 1993. 553-554.

3 HL, HM iratai. 4700/Eln. D. - 1921.

4 HL, PDF iratai. 42/Lü. - 1918. 29. d.

251