A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
Seres István csak a katonai szolgálat kötötte Sarkadhoz, egyébként más helységekből származtak. A szomszédos Dobozt birtokló Veress Márton kapitánysága alatt pl. számos ottani lakos lett sarkadi várkatona, akik később nemességet kaptak,7 egyes sarkadi származású katonák pedig a nagyváradi helyőrség tagjaiként részesültek hasonló fejedelmi elismerésben. Ugyanakkor Sarkadhoz még több olyan nemesi család is kötődik (Fejér, Kerekes, Lugosi), akik helyi és környékbeli birtokosokként szerepeltek a város 1660 előtti életében. Ők többnyire fejedelmi birtokadományaik révén kerültek Sarkadra. Külön kell szólnunk a város legrégebbi birtokos nemes családjáról, a Leelőssyékről, akik bizonyítottan már az Árpád-korban is a térségben éltek. Feltétlenül el kell mondanunk, hogy az eredeti sarkadi nemescsaládok közül többen még a vár pusztulása, ill. Nagyvárad török kézre kerülése idején elhagyták a vidéket, s a későbbiekben már nem kerültek kapcsolatba Sarkaddal. A városból elkerült, és új lakóhelyén gyakran fontos társadalmi, politikai szerepet betöltő sarkadi nemes családok közül kerültek ki a „Sarkadi” előnévvel híressé vált családok, mint pl. a Sarkadi Nagy, Sarkadi Szabó, valamint a Sarkadi Csatáry.8 Közülük, talán mondanunk sem kell, legnagyobb érdeklődésre az utóbbi számíthat, mivel a 17. század folyamán a család két tagja is betöltötte a sarkadi kapitányi tisztséget. A fentiek alapján logikusnak tűnik, hogy a sarkadi hajdúk, és ezzel együtt természetesen Sarkad város történetéhez éppen a helyi (birtokos) nemes családok iratai, irattárai képezhetnének elsőrangú kútfőket. Nem is kell messzire mennünk, Márki Sándor pl. nemcsak hogy eredetiben kutathatta a városban, ill. a Bihar vármegyében egyaránt fontos közéleti és politikai szerepet betöltő Leelőssy család levelesládáját, hanem a Leelőssyek több mint száz tételből álló iratanyagából került ki a monográfiája összeállításához felhasznált eredeti iratok zöme! Jó 135-140 évvel a kiváló történettudós kutatásai után azonban már sokkal, de sokkal nehezebb a kutató dolga: a Leelőssy-iratok hollétéről még a ma élő leszármazottak sem tudnak, az országos és regionális levéltárakban töredékesen fellelhető sarkadi vonatkozású családi fondok iratai pedig többnyire a Rákóczi-szabadságharc utáni esztendőkben kezdődnek, s csak elvétve találhatunk olyan oklevelet vagy oklevélmásolatot, ami a város hajdúkorában íródott. Ezért el lehet képzelni a meglepődésünket, amikor a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban a Bihar vármegyei nemességigazolási perek családonként rendezett anyagában beletekintettünk a Csatáry család aktájába. A kutatók által mindeddig sehol sem idézett iratanyag egy Máramaros és Ugocsa vármegyébe szakadt debreceni testvérpárnak, Csatáry István máramarosszigeti mérnöknek és Csatáry Gábor halmi 7 A dobozi Megyery család egyes tagjai sarkadi várkatonaként lettek ottani birtokosok, a Bethlen által megnemesített, Sarkadon katonáskodó Kis Balázs család tagjai pedig később dobozi közbirtokosokként. 8 A Sarkadon és annak környékén kiemelt szerepet játszó Leelőssy család már jóval korábban itt élt, a 18-19. században kúriával és jelentős helyi birtokkal rendelkező nemescsaládok - Csuták, Garák, Márkik (Márky), Szappanosok - pedig a Rákóczi-szabadságharc körüli időszakban, a Kerekes család örököseiként kerültek a hajdúvárosba. 172
