A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Filus Erika: A kiskőrösi szlovák haj- és fejviseletek az 1900-1960-as évek között
Filus Erika te. Az mindenesetre elmondható, hogy Kiskőrösön és környékén a 20. században nem volt jellemző a tar fej. Nem volt minden családban nyírógép, hajvágással ügyesebb legények vagy parasztemberek, illetve tanyaborbélyok48 foglalkoztak, akik, ha hívták őket, házhoz mentek, és borotválást is vállaltak. Szolgáltatásaikért természetbeni fizetség járt, a munka előtt megegyeztek az árban, ami általában két szakajtó kukorica vagy búza volt fejenként.49 A férfiak gyakrabban mostak hajat, mint a nők, hiszen a mezei munkák alkalmával hamarabb beporolódott a fejük. így a nyári hónapokban hetente többször is megmosták azt ártézi vízzel és házi szappannal. A kiskőrösi férfiak fejükön fekete posztó szlovák vagy tót kalapot (szí. slo- venskí kalap) hordtak, amely lapos tetejű és széles karimájú volt, és amit fekete, oldalt megkötött szalag díszített (13. kép). Ez a kalaptípus eltér a környéken és az egész Alföldön használatos magas tetejű, keskeny karimájú kun kalaptól, így viselésének etnikai jelleget kell tulajdonítani. Visszaemlékezések szerint a kalapok Kiskőrösön készültek,50 1877-ben 4 kalapos is dolgozott a településen.51 A környékbeli kalaposok nem is vitték el portékájukat Kiskőrösre - tiszteletben tartották a helyi viseletét és a helyi kalaposmestereket.52 A magyarok által használt, alföldi pörgeka- lap csak az 1920-as években jött divatba (14. kép). Ennek szélei fölfelé görbültek, a teteje kissé behorpadt. Télen, nagy hidegben báránybőrből készült kucsmával védték fejüket a hideg ellen. Ennek két változata ismeretes: az egyik a felfelé hegyesedő, a másik a visz- szahajtott szélű, és benyomott tetejű. A kucsmákat sötét báránybőrből szabták, és fehér báránybőrrel bélelték. Az őszi és tavaszi esős időben a tetejére hegyesre formált kalapot tettek, hogy az esővíz könnyen lecsurogjon róla.53 A bajuszt - a férfiasság jelképét - néhányan már legénykortól kezdve viselték, de általánossá a házasságkötést követő években vált, amikor már legalább 10 éve ember volt.54 Legények legtöbbször vékony, szinte csíkszerű bajuszt, ún. jávorbajuszt viseltek, az idősebbek a hosszú, hegyesre pödrött pörgebajuszt, de a szakáll egyik életkorban sem volt általános. Kiskőrösön úgy tartották, hogy a kisfiúknak nem szabad megtörölni a száját a mosogatóruhával, különben nem nő ki a bajusza. Minél hosszabb és minél pödröt- tebb volt valakinek a bajusza, annál előkelőbbnek, rangosabbnak tartotta magát. A 48 Ilyen tanyaborbély volt Szlovák József is, aki a kiskőrösi kirajzású Cebén tevékenykedett. 49 Adatközlő: Kutyifa Pál, 1944. Az adat az 1950-es évekre vonatkozik. 50 TEPLICZKY 1880. 49. 51 Adatközlőim Tölgyszéki Papp János és fia műhelyére emlékeznek. A Pest-Pilis-Solt vármegye felszólítására 1815. évben összeállított iparos kimutatáson még csupán egy kalapos, Brvenyik János szerepel. (NÉV NÉLKÜL 1989. 163.) 52 GYIVICSÁN 1993. 145. 53 NÉV NÉLKÜL 1989. 548. 54 Adatközlő: Kutyifa Pál, 1944. 134
