A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Filus Erika: A kiskőrösi szlovák haj- és fejviseletek az 1900-1960-as évek között
A kiskőrösi szlovák haj- és fejviseletek az 1900-1960-as évek között férfiak sokat adtak a szép bajuszra, éjszakára fülre köthető gumis bajuszkötővel simították le, és állandóan pödörgették. Idősebb korban már nem foglalkoztak annyit vele, rövidebbre is nyírták, mint a fiatalok. Az első borotválkozás nagy esemény volt egy legény életében. Erre általában 16-18 évesen került sor attól függően, hogy ki milyen fajta volt. A legények sokszor ugratták is egymást, ha a másik szőrös volt. Kezdetben édesapjuk segített nekik a saját borotvájával, később vásárban vettek sajátot. Mint más paraszti közösségben, Kiskőrösön is rendelkeztek a férfiaknak saját borotválkozáshoz szükséges eszközzel. Ezek közül a legfontosabb maga a késborotva volt, de fontos volt a borotvaszappan, a pamacs, a borotválkozó tükör, a fenőszíj és a borotvatartó. A borotva nyele fából vagy csontból készült, gyakran díszítette faragás. A borotvaszappan egy boltban kapható, rúd alakú, jól habzó szappan volt, melynek feladata az arcszőrzet megpuhítása volt. Ezek a szappanok az 1950-es években terjedtek el általánosan, előtte csak a gazdagabb családokban használták. Egyszerű parasztemberek házi szappant használtak erre a célra. A szappanból pamacs segítségével kemény habot vertek, ami akkor volt jó, ha megállt magában. A pamacsot boltban vették, de házilag is könnyen el tudták készíteni üreges belsejű bodzaágból és lófarokból vagy lósörényből. Ide tartozó eszköz volt még a kerek borotválkozó tükör, amelyet felfüggesztve vagy kitámasztva használtak.55 A borotvát néhány alkalom után meg kellett fenni, hogy jó éles maradjon, ne húzzon. Ehhez használták a deszkára ráhajtott, kb. 4 cm széles fenőszíjat, de megtette egy jó erős disznóbőrből készült öv is. Kiskőrösön gyakran jártak cigány házaló köszörűsök, akik helyben megfenték a borotvát és a késeket. Ezenkívül vásárokba is elvitték a borotvát éleztetni. A borotválkozást a férfiak általában a konyhában az asztalon vagy az ablak- párkánynál, jó időben a ház előtt a gangon vagy az udvaron az eperfa alatt végezték. Ha az asztalra állították a tükröt, akkor egy hokedlit húztak oda és arra ültek, egy másikon volt a lavór langyos vízzel. Az ablaknál történő borotválkozásnál a tükröt az ablak kilincsére akasztották.56 A művelet után minden eszközt gondosan megtörölgettek, visszatették a tokba, és olyan helyre tették el, hogy gyermek ne férhessen hozzá. Ezek a tokok szétcsúsztatható vagy elforgatható tetővel készültek, fedelüket gazdagon díszítették. Vásárban vették őket, de ügyes kezű legények maguk is kifaragták. A kiskőrösi férfiak általában két-háromnaponta borotválkoztak: vasárnap reggel a mise előtt, illetve a hét derekán és végén. Ha hivatalos helyre vagy temetésre kellett menniük, akkor az előtt is borotválkoztak. Az ápoltságra sokat adtak, főleg a legények. 55 Adatközlő: Kutyifa Pál, 1944. 56 FÁBIÁN 2002. 213. 135
