A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Filus Erika: A kiskőrösi szlovák haj- és fejviseletek az 1900-1960-as évek között
Film Erika parázstól pillanatok alatt fölmelegedett, így könnyen lehetett vele formázni a vizes hajat. Fontos volt, hogy a vas meleg legyen, de ne forró, nehogy megégesse a fejbőrt vagy a hajat. Ellenőrzésként megnyalták az ujjúkat, és egy pillanatra hozzáérintették, vagy papírt tekertek a vasra - így nézték meg, hogy mennyire forró.14 További ünnepi haj viseleti forma volt a csipkézett haj, amely nem kiskőrösi sajátság, hiszen hasonló volt a tárgyalt időszakban Kalocsán és Kecelen is.15 Ezt szlovákul vi csipkanjenek hívták (3. kép). A libacska alól mindkét oldalra hat-hét tincset húztak ki, és azokat kézzel jó erősen megpödörték. Ha ezeket a kipödréseket még hajsütővassal is átsütötték, akkor kapták a csipkézett kormizott hajat. Az 1940-es évektől figyelhető meg, hogy elhagyják a lányok a középválasztékot, és a libacska előtt simán hátrafésülik az előhajat. Ezt követően kézzel vagy csipeszek segítségével hullámosra igazítják (4. kép). Meg kell jegyezni, hogy a hátihaj ekkor is változatlan marad, megőrzi a koszorúformát. Ezeket a hajviseleti formákat azonban csak vasárnap vagy egyéb ünnepen viselték. A szép hajviselet elkészítése sok időt vett igénybe, így nem volt véletlen, hogy a lányok egész vasárnap délelőttjét az istentiszteletre való készülődés tette ki.16 Noha az előhajat csak vizesen tudták szépen formázni, nem lehetett frissen mosott hajból elkészíteni, és rögzíteni is kellett a formára hajlított tincseket. Hajmosásra a hét elején vagy a derekán kerítettek sort 3-4 hetente. Hozzá ártézi vizet hoztak a közös kutakból, házi szappant használtak, és ecetes vízzel öblítették le, amelytől nem tapadt össze a haj, és szép fényt is kapott. Hajmosás után a hajat még vizesen befonták, elöl középen elválasztották, és simán két oldalra fésülték. A frizura elkészítéséhez vasárnap vagy ünnepnapokon zsírozták is az előhajat. A disznózsírt mindig hidegen kenték föl, egyszerre nagyon keveset, és ügyeltek arra, hogy csak az előhajra jusson. Csakúgy, mint más viseletes területen, Kiskőrösön is a hajba kötött szalagokkal védték meg a lányok a ruhájukat a zsíros cseppektől. A zsír alkalmazása azonban nem csak itt volt divatban az 1900-as évek elején. Kresz Mária palóc és Pécs környéki példát hoz erre: „feje tetejét és sodralé- kait olly fényesre simítá ki, hogy a legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlék rajtok illetve „a lányok fejőket igen zsírozzák, mi annak, ki hozzá nem szokott, émelygést okoz, kivált nyáron, midőn a zsírcsöppek az arczon csurognak le. Ők ezt szépnek tartják... ”.17 A zsírozáson kívül előszeretettel használták Kiskőrösön a cukros vizet, későbbi időkben a brillantint a haj keményen tartására. Előbbi csupán keménnyé, utóbbi keménnyé és fényessé tette az előhajat. A brillantin kenőcsöt a helyi drogériában lehetett kapni az 1940-1950-es évektől. Megjelenésével rövid időn belül eltűnt a zsírozás. 14 Adatközlők: Hlavács Istvánné szül. Albert Zsuzsanna, 1934; Kutyifa Pál, 1944. 15 FLÓRIÁN 2005. 247. 16 Adatközlő: Kutyifa Pál, 1944. 17 KRESZ 1956. 67; FÁBIÁN 2002. 195. 126
