A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön
Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön Orsókarika is előfordul a kései mázas kerámia között. Az ismert darabot másodlagosan, valószínűleg egy zöldmázas korsó oldaltöredékéből alakították ki (Kát. lOf; 1. tábla 1). A szintén ide tartozó bögre kis edény díszített darabja. A máz likacsos szerkezete, színe, ill. az edényke vállán megfigyelhető besimított vonalak is a IV-V. századi eredetre utalnak (Kát. 7; 5. kép). A sírokból előkerült edények kisebb darabszámúak, mint a telepről származó mázas kerámiák, de ezek egész edényekként láttak napvilágot: Szarvas (Kát. 11), Apátfalva (Kát. 2), Jánosszállás (Kát. 9), Bordány (Kát. 3). A bordányi fegyveres férfi sírjában dörzstál fordult elő. Női sírban találták a korai szarvasi edényt és az apátfalvai murgai típusú korsót. Telepről előkerült edények közé 27 db töredék tartozik. Többnyire gödörből kerültek elő, de találtak kút, ház és árok betöltésében is. Jánosszálláson egy hunkori gödörből került elő a csonka kúp alakú tál és a dörzstál négy másik edénnyel együtt, amelyek ugyanazon település és temető anyagából származhatnak.85 A kései mázas kerámiák között legtöbb a zöld színű, s elenyésző (mindössze 3 db) a sárga vagy az okkersárga szín. A késői darabokra jellemző a zöld és zöldesbarna szín, ill. szintén a késői, IV-V. századi edényekre jellemző a likacsos szerkezetű máz. Sajnos több olyan töredék és egész edény is szerepel a leltárkönyvekben, melyeknek a lelőhelye ismeretlen vagy dunántúli lelőhellyel jelölt.86 A Koszta József Múzeum raktárában ugyanis 4 db korsónak (az egyik ezek közül ember alakú87), a Móra Ferenc Múzeumban pedig 1 db hordó alakú edénynek88 van ugyan leltári száma, viszont lelőhelyük ismeretlen, ill. az egyiknél Óbuda van feltüntetve. Ezeket ki kellett zárni a vizsgálódás köréből, hiszen nem lehetetlen, hogy ajándékként, ill. dunántúli múzeumból vagy más lelőhelyről kerülhettek a gyűjteménybe. A mellékelt térkép (12. kép) alapján jól látható, hogy a legtöbb mázas edény, illetve töredék a Tisza környezetében került elő, azon belül is Szeged környékére összpontosul. A Tisza a római korban is fontos folyó volt, több mai város közelében voltak kijelölt átkelőhelyei. Emellett fontos vízi út is volt a hajók számára, amelyen a kereskedők a különböző árucikkeiket hozták. A Maros torkolatvidéke stratégiai fontossággal bírt a tiszai átkelőhely miatt. Ezért a II. század első felében a rómaiak állomáshelyet építettek Szeged közelében is, és innen ellenőrizték a Pannóniából Dáciába vezető utat és kereskedelmet. Erre utalhat egy kőtöredék, amelyet a szegedi vár romjai között találtak. Egyes feltételezések szerint Csongrád-Szentes 85 KŐHEGYI-VÖRÖS 1992. 277. 86 A Móra Ferenc Múzeum raktárában Ószőny lelőhellyel szerepel egy kis kancsó. 87 Ember alakú edényekről és párhuzamaikról bővebben: KREKOVIC 1995. 96; B. THOMAS 1961. 26-27. 88 Máza alapján 380 után készülhetett. Hasonló edények kerültek elő Tácról és germániai területről. (BARKÓCZI 1992. 14; VADAY 1985a 251; PIRLING 1995. 12-13. 107
