A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
S. Turcsányi Ildikó: Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről
Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről lések szerint a bejárat többnyire a kemencével szemben lévő26 oldalon, lehetőség szerint délről27 nyílt. A ház kora A házban talált leletanyag jellegtelensége miatt nem igazán ad kronológiai támpontot, a cserépbogrács-töredékek is csupán az Árpád-korra utalnak.28 Rendkívül szerencsés ebből a szempontból a keltező értékű pénzlelet (4. kép), melyet V. Székely György két friesachi pfennig éremképéből alkotott réz hamisítványként határozott meg. Előoldala CNA I. Cbl7. Bernhard (1202-1256) karinthiai herceg ve- rete az 1230-as évekből, hátoldala CNA. I. Chll. Berthold (1218-1251) aquileiai pátriárka windischgrazi verete az 1230-as évekből. Valószínűleg Magyarországon készülhetett a 13. század első felében, a tatárjárás előtt, a friesachi pénzek hazai forgalmának legintenzívebb időszakában. Székely szerint ilyen éremkép-párosítás- ból származó utánveret eddig nem volt ismert a kutatásban. Mivel az érem a padló legalsó rétegén került elő, majd az agyagtapasztást még többször megújították, a házat meglehetős biztonsággal a 13. század első felére, közepére keltezhetjük. A pénzlelet ellenére a házat elhagyásakor igen alaposan kipakolták, így azt is elmondhatjuk, hogy nem valamilyen (természeti vagy katonai) katasztrófa - például a tatárjárás - során szűnt meg a használata. A feltárás során ismételten bebizonyosodott, hogy a késő középkori forrásokban előforduló Csorvás falu területe már az Árpád-korban lakott volt, mint ahogy azt a régészeti topográfiai bejárások az egész Alföld késő középkori településeire nézve bebizonyították.29 A 2006. évi feltárás során a megkutatott terület nagysága ellenére nem találtunk egyetlen késő középkori kerámiatöredéket sem, vagyis lelőhelyünkre is igaz Szőke Béla fél évszázados megállapítása: „A koraközépkori kunyhók rendszerint széles karéjban veszik körül a későbbi, sokkal kisebb területen fekvő falukat.”30 Hasonló következtetésre jutott Mészáros Gyula Szekszárdon,31 Kovalovszki Júlia pedig általánosnak tartja, hogy az Árpád-kori nagyméretű, laza szerkezetű falvakkal szemben a települések később kisebbek, zártabbak lettek.32 Ugyanezen a véleményen van Mesterházy Károly, megállapítása szerint a falvak 26 BÓNA 1973. 16; KOVALOVSZKI 1980. 41; MESTERHÁZY 1983. 147; SZÉKELY 1995. 167; BENCZE 1999. 21; MÉRI 2000. 61, 99; BÁLINT 2003a. 335; SIMONYI 2003. 361. 27 KOVALOVSZKI 1975. 209; VÁLYI 1986. 234; PINTÉR 1995. 195. 28 FODOR 1975. 252; TAKÁCS 1986. 29 MRT 10. 26. 30 SZŐKE 1955. 89. 31 MÉSZÁROS 1967. 93. 32 KOVALOVSZKI 1980. 13. 55
