A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

S. Turcsányi Ildikó: Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről

S. Turcsányi Ildikó

legkorábbi periódusában vannak egymástól legtávolabb a lakóházak, később ez a távolság csökken.33

Mindezek alapján lehetséges, hogy ásatásunkon az Árpád-kori Csorvás legnyugatabbra eső házát találtuk meg, a későbbi korszakokban a település mind keletebbre és keletebbre koncentrálódott.34

IRODALOM

BÁLINT 2003a

Bálint Marianna: Cölöpszerkezetes faház a Kiszombor-Nagyszentmiklósi úti Árpád-kori településen. StudArch, IX. (2003) 333-340.

BÁLINT 2003b

Bálint Marianna: Korai Árpád-kori objektumok a 26/78. lelőhely 1998. évi feltárásán. In: Szalontai Csaba (szerk.): Úton-útfélen. Múzeumi kutatások az M5 autópálya nyomvonalán. Szeged, 2003. 107-115.

BENCZE 1999

Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről. In: Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensa, X. (1999) 9-72.

BLAZOVICH 1985

Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje. Bé- késcsaba-Szeged, 1985.

BLAZOVICH 2002

Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. BÓNA 1973

Bóna István: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes ArchHung, (1973) 160.

CNA I

Koch, Bernhard: Corpus Nummorum Austriacorum. I. Wien, 1994.

CSÁNKI 1890

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890.

FODOR 1975

Fodor István: Cserépüstjeink származása. ArchErt, 102. (1975) 250-265.

33 MESTERHÁZY 1983. 147.

34 Ezúton is köszönöm lektoromnak, Mesterházy Károlynak hasznos kritikai megjegyzéseit és a javításokhoz adott segítségét.

56