A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
S. Turcsányi Ildikó: Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről
S. Turcsányi Ildikó 10 cm vastagságban. Az alsó 2-3 réteg azonban jóval kisebb felületet fedett, csupán a ház középvonalában egy 2x1 méteres részletet.9 A humuszoláskor vörös foltként mutatkozó, a ház északnyugati sarkához kívülről csatlakozó kemence 80 x 70 cm átmérőjű, ovális formájú, alja és oldala egyáltalán nem volt kiégve, feltehetően igen keveset használták. A ház kemence előtti részében nem találtunk agyagos padlóréteget, a kemence alja 7 cm-rel volt magasabban a ház kibontott aljánál. Az északi fal közepénél még egy kerek, kívülről csatlakozó beásást találtunk, ezt 2. kemenceként rögzítettük. Ez is igen kicsi, 70 x 66 cm átmérőjű, ovális alakú volt, alja 10 cm-rel mélyebben volt a ház aljánál. Előtte a házba másfél méter hosszan benyúló, a ház aljánál 33 cm-rel mélyebb „munkagödröt” találtunk, közepén egy 42 x 26 cm-es kis kiemelkedéssel, melynek teteje ugyanolyan keményre döngölt agyagréteg volt, mint a ház padlója. A munkagödör mellett az északkeleti sarokban 2 csoportban (3, illetve 4 darab) 6-8 cm átmérőjű karólyukak mélyedtek 7-12 cm-re a ház aljába. A tető szelemengerendáját tartó ágasfák cölöplyukai nagyjából a ház Ny-K-i tengelyében kerültek elő, illetve a nyugati cölöplyuk a középvonaltól délebbre. Mind átmérőben, mind mélységben igen különbözőek: a nyugati 16 cm átmérőjű, és csak 7 cm-re mélyed a ház aljába, míg a keleti cölöplyuk 26 cm átmérőjű, és 56 cm-re mélyed az itt már megfogható padlószint alá. A ház déli falához is csatlakozik egy nagyméretű - 115 x 98 cm - „munkagödör”, mélysége 41 cm. Bár mérete és mélysége indokolná, falának semmiféle megerősítését sem észleltük. Feltételezzük, az objektum a háznál korábbi lehetett. Talán a ház bejáratát tartó cölöpök nyomát jelzi a déli oldal közepén és a nyugati oldalon a saroktól kb. 30 cm-re a házfalban mutatkozó egy- egy kis félkör alakú kiszögellés. Leletanyag (5-8. kép): az Árpád-kori településeken megszokott, kevés edénytöredék került elő, cserépbográcsok kisméretű perem- és oldal töredékei, illetve vöröses és szürke, vastag falú fazekak perem- és kisméretű, díszítés nélküli, jellegtelen oldalrészei. A cserépbogrács-peremek a kifelé és befelé is megvastagodó típusba tartoznak, illetve az egyik darab pereme kifelé legyűrt (5. kép 2). A ház és egyben a feltárás legfontosabb lelete egy friesachi dénár10 utánverete (réz hamisítványa), amely a legalsó, vagyis legrégebbi padlórétegen, a házgödör közepén került elő. Tudomásom szerint ez az első ilyen éremlelet, amelyet nem egyszerűen a ház betöltésében találtak. A ház A ház (3. kép) a földbe mélyített, ún. gödör- vagy veremházak típusába tartozik, tetejét a ház középvonalában futó szelemengerenda tartotta. Ez a háztípus (illetve ennek változatai) az Árpád-korban általánosan elterjedt, és az egész Kárpát9 A rajzon a legalsó, vagyis legkorábbi padlószintet vízszintes, míg a legfelső, vagyis legkésőbbi padlószintet függőleges vonalakkal jelöltük. 10 Az érem meghatározását V. Székely György végezte el, segítségét ezúton is köszönöm. 52
