A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
S. Turcsányi Ildikó: Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről
Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről A településrészlet A humuszolás, illetve a tiszta homok szintjéig történő földkitermelés során a munkagép hét, egymástól (a tereptől függően) 15-25 méterre levő, kb. két méter széles, 50-85 méter hosszú, nagyjából É-D-i irányú árkot húzott. A humuszolás mélysége 39-61 cm között változott, attól függően, hogyan tudott a gép haladni. Az árkok húzását mindenkor a kutatandó terület déli, kiemelkedő részén kezdték, ennek megfelelően egy-egy árok két végpontjának szintje között 1 méteres különbség is adódhatott. A humuszréteg alatti altalajt a finomszemcsés sárga homok jelentette, mely a feltárt objektumok alján az első szélfúvástól azonnal peregni kezdett, illetve oldaluk - ha nem voltunk elég gyorsak a tisztítás utáni fényképezéssel - könnyen beomlott. Az árkokban előkerülő szórványos objektumok adták ki azt a vonalat, mely a területen nyilvántartott középkori faluhely szélét jelzi, vagyis ettől délre a homokkitermelés folytatható. Alapos terepszemle során 7 régészeti objektumra utaló foltot tudtunk megfigyelni, ebből öt (1-5. objektum) csupán egészen sekély (10-30 cm) árkocska (szélességük 50 cm és 1 m között) lelet nélküli részlete volt, a feltárás természetéből adódóan így sem korukat, sem rendszerüket nem tudtuk megállapítani. Annyi azonban mégis elmondható, hogy kicsiny méreteiknél fogva nem lehettek sem a települést körülvevő kerítő, sem vízelvezető árkok, talán állatok egybentar- tására szolgálhattak, bár aljukba mélyedő karólyukakat nem találtunk. Az árokrészletek vonalától délebbre csupán egy nagyméretű, szabálytalanul kerekedő, 460 x 510 cm átmérőjű gödör került elő (6. objektum). Közepe felé lépcsőzetesen mélyült, a jelenkori felszínhez képest -291 cm-re. Rendkívüli méretei ellenére igen gyér leletanyag, csupán néhány igen kis méretű cserépbogrács- és fazéktöredék került elő belőle, eredetileg talán a településen kívül eső homoknyerő gödörként használhatták. A homokbánya bővítésére szánt terület keleti szélében húzott legutolsó, hetedik árkunk északi végében mutatkozott a feltárás legígéretesebb objektuma, egy, az északnyugati sarkában vöröses folttal jelzett, kívülről csatlakozó kemencével ellátott ház részlete. Mivel árkaink csupán 2 méter szélesek voltak, először kelet felé négyszög alakban rá kellett bontanunk a ház feltételezett méretű foltjára, s csak ezután kezdhettük az érdemi munkát. 7. objektum (2. kép): félig földbe mélyített, lekerekített sarkú, szabálytalan négyszög alakú lakóház, tengelye nagyjából Ny-K-i irányú. Mérete: 2,90-3,75 x 3,30-3,75 m. Foltja a humuszolás szintjén - a mai felszínhez képest mintegy 40 cm mélyen - jól elvált a homokos altalajtól, laza betöltése kevés leletet tartalmazott. Felmenő falnak sehol sem találtuk nyomát, pedig a rendkívül laza, homokos altalaj bontás közben is hamar elkezdett peregni. A ház keleti-délkeleti felében már mintegy 10 cm mélyen erősen ledöngölt, agyagos padlószintet találtunk, a legfelső, s egyben legkésőbbi réteg kb. 2 cm vastag volt, ez alatt még több réteget tudtunk kibontani, összesen kb. 51
