A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

S. Turcsányi Ildikó: Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről

S. Turcsányi Ildikó

Az elpusztult középkori település területéről igen sok régészeti lelet került már elő, többek között éremleletek. Az egyik 1962-ben nagyobb mennyiségű ezüstpénzből állt, melyek közt nagyrészt 15-16. századi erdélyi és lengyel érmek voltak.6 1974-ben újabb éremleletet forgatott ki az eke, a cserépedényben 16. századi magyar, cseh, porosz, lengyel, litván pénzek voltak. Ennek pontos helyét is ismerjük, a legkésőbbi veret 1593-ból való (1. kép). E két kincsleleten kívül a helybeliek még három hasonlóra emlékeznek, de ezek tartalmát nem ismerjük.7 A település múltja iránt érdeklődő csorvási Pados Pál és felesége 1972 óta végez terepbejárásokat Csorvás határában, így a középkori falu helyén és környékén is. Az általuk feltérképezett 222 lelőhelyen gyűjtött leleteiket 1977-ben, majd 1996 végén a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum, illetve a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum topográfiai gyűjteményének ajándékozták. Térképükön a középkori település területét ők is ide, a mai Csorvás területétől északnyugatra, a belterület szélétől és az Orosháza felé vezető 47. sz. főúttól kezdődően, csaknem 2,5 km hosszúságban és több mint 1 km szélességben jelölték be. A lelőhelyről származó gyűjteményben kevés szarmata és avar kori edénytöredéken kívül egynegyed részben Árpád-kori, háromnegyed részben késő középkori leletek vannak.

A több évtizedes, ismétlődő terepbejárások után 1997-ben került sor egy kisebb szondázó jellegű ásatásra az elpusztult középkori falu templomának helyén (1. kép). Erre a mai Csorvás község újratelepülésének 140. évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat szolgáltatott lehetőséget, a feltárás eredményeit az ásató, Szatmári Imre közölte.8 Közleménye szerint az ásatás ideje alatt, 1997 júniusának elején is végzett részletesebb terepbejárásokat, mivel a topográfiai tapasztalatok alapján biztosra volt vehető, hogy a középkori falunak megjelölt óriási terület több régészeti lelőhelyet foglal magába. Megfigyelései szerint a templomhely környékén három, területileg ugyan különálló, de mégis egységet alkotó régészeti lelőhely jelöli a középkori falu helyét. A homokbánya bővítésére szánt terület, melynek határát 2006- ban ki kellett jelölnünk, a templommal szervesen összefüggő, a térképen Szatmári Imre által 1. lelőhelyként jelölt terület déli szélének közepét jelenti (1. kép). Az eddigi leletek alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy a késő középkori falunak Árpád-kori előzménye is volt, s a település az egész középkor folyamán egymáshoz közeli folyómedrek partjait foglalta el. Kétségtelen, hogy ezen a területen a mai település középkori előzménye, az oklevelekben emlegetett Csorvás feküdt, mindenesetre a régészeti terepbejárások szerint a jelenkori falu határában nincs több középkori faluhely. Biztos tehát, hogy itt volt a középkori Csorvás.

6 KOVALOVSZKI 1965. 178.

7 SZATMÁRI 1999. 89.

8 SZATMÁRI 1999. 83-145.

50