A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Mihályról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása bemutatásának ürügyén
Munkácsy Mihály ról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása... rálás41 nyomán viszont egyértelműen olvashatóvá vált a kép bal alsó sarkában lévő ajánlás: Ä Chaplin 88. A kép provenienciája és az ajánlás között némi ellentmondás mutatkozik, melynek feloldására pillanatnyilag nem áll megfelelő információ a rendelkezésünkre. A művészet története újabb megoldásra váró rejtvénnyel gazdagodik. Kutyacsalád (1890-es évek; olaj, fa; 73 x 100 cm; jelezve balra lent: M. de Munkácsy; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 62.3) A kiállításban bemutatott Kutyacsalád (13. kép) a kosztümös szalonképek csoportjába tartozó mű, amely a Munkácsy által többször feldolgozott két család témájának, azaz emberi és állatcsalád (kutya) együttes szerepeltetésének kései példája. A legkorábbi változata e témavariációnak a Két család a (konyhában),42 amely a realista hangvételű művekhez sorolható, majd három év múlva elkészül a korábbi változat puritánságát teljességgel mellőző szalonkép változat is, azaz a Két család a szalonban,43 Ez utóbbin a kor szokása szerint már-már fullasztó bőséggel berendezett ebédlő finom szőnyegén lefetyelik tejecskéjüket az ebek, az egyik kicsi lemaradt, most igyekszik a tányér felé. A gyermekek érdeklődéssel figyelik a jelenetet. A Kutyacsalád bal oldalról megvilágított jelenetét a festő egy nyitott kandalló előtti szobarészletbe (színpadra), a kép középterében horizontálisan futó tengelyre komponálja. A festészet történetében nem új keletű, hogy az ábrázolás témáját belerejti az alkotó a kompozíció nagy egészének szövetébe; a Kutyacsalád esetében a felületes szemlélő észre sem veszi a kép emberszereplőinek teljes figyelmét lekötő állatszereplőket. Az emberszereplők számát ezen a képen jócskán megnöveli a festő, míg az állatcsoportnál csupán a kicsinyeket látjuk, mamájuk most nincs jelen. A két előző kompozíciótól eltérően itt nem táplálkozással töltik a kutyusok az idejük, hanem kénytelenek kielégíteni az emberek bájos és csöppnyi „állatgyerekek” iránti vágyát.44 A Kutyacsalád hordozó felülete, a mahagóni alap ránézésre nagyon hasonló erezettel bír, mint A kis Jeanne című kép táblája. A jövőben érdemes lenne ilyen irányú vizsgálatokat is elvégezni. Megvétele után ugyanis A kis JeanneA a Kutyacsaláddal együtt Végvári Zsófia, a festő monográfiának lánya - többek között - anyag- és röntgenvizsgálatnak veti alá azon céllal, hogy a két, nagyjából azonos időszakban készült festményhez használt festékanyagokat összehasonlítsa, valamint hogy lehetőséget teremtsen egy, a kép alatt rejtőző másik kompozíció felderítésére. Az első vizsgálat egyértelműen bizonyítja a feltételezéseket, azaz, hogy a két kép azonos összetételű festékanyagokkal készül. A röntgenezés azonban nem hozott 41 A képet Petrovszki Zoltán okleveles restaurátor művész, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa restaurálta. 42 Két család (a konyhában) (1877; olaj, vászon; 139,5 x 104,5 cm; jelezve balra lent: Munkácsy M. 1877; magyarországi magántulajdon). 43 Két család a szalonban (1880; olaj, fa; 108 x 150 cm; jelezve jobbra lent: Munkácsy M. 1880; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA). 44 A Budapesti Allatkertben például látogatószám-emelkedést jelent több állatfajta kölykének első néhány hetes bemutatási időszaka. Szakembereik ezt a vonzerőt cukisági faktornak hívják. 321
