A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Mihályról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása bemutatásának ürügyén
Munkácsy Mihály ról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása... Munkácsynak a Pihenés az erdőben című kép megfestésének idején, azaz 1886 körül több, ehhez hasonló, igen finoman fogalmazott tájképe született. A gyors ecsetvonásokkal érzékeltetett, fényfoltokkal életre keltett erdő ölén a szalonok csukott ablakai, súlyos függönyei mögül a szabadba kívánkozó hölgypár pihen. Nem lehet kétségünk, ők abból a világból származnak, amelyben a nagyszabású fogadások illemkódexe diktálja a hétköznapi viselkedés mozdulatait is. A jobb oldalról felnövő fák oldalra, a figurák fölé nyúló vaskos ágainak íve mintha külön keretbe foglalná a szereplőket, egyben óvóan magasodna föléjük. Ez a megoldás tulajdonképpen egy fekvő ellipszisbe komponált képet hoz létre a teljes kép terén belül. A nézőre átsugárzik az ábrázolt nőalakok nyugalma, amit az is segít, hogy e táblát nézve semmiféle vizuális stressz nem ér bennünket. A kis Jeanne / A Flört című kép nőalakja (1888; olaj, fa; 46 x 37 cm; jelzés nélkül; balra lent ajánlás: Ä Chaplin 88; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2007.11.1) Manapság nagy esemény, már-már ünnepszámba menő dolog, ha egy vidéki múzeum nagy értékű (értsd több millió forintot érő) műtárgyat tud vásárolni. 2007-ben Munkácsyné egyik unokatestvérének Svájcban élő unokája36 felajánlotta Munkácsy Mihály egy, eddig ismeretlen, semmilyen nyilvántartásban, katalógusban, sőt még a Végvári-monográfiában sem szereplő művét a békéscsabai múzeumnak. A kis Jeanne című (12. kép), egyébként a még ma is lappangó Flört néven ismert kosztümös szalonképhez kapcsolódó táblát közadakozásból sikerült megvásárolni. A tulajdonos által megszabott két hónapos határidő elteltével, amennyiben a pénz nem gyűlne össze, aukcióra bocsátották volna a képet, amely az akár több évtizedes újbóli rejtőzködés veszélyét hordozta magában. A zsúfolt kínálatot biztosító holland életképfestők által teremtett hagyományt követő kosztümös zsánerkép típusát Charles Sedelmeyer ajánlja Munkácsynak a tíz évre megkötött szerződés által szigorúan szabályozott együttműködésük lejárta felé közeledve. Az egyébként is konzervatív ízléséről ismert kereskedő a régi képek hangulatára vágyók igényeinek kielégítésére kívánja ezeket a munkákat felhasználni, ugyanis egy 17. századi holland kismester által festett életkép megszerzése jóval költségesebb mulatság már ekkor is. A kereslet pedig az effajta hangulatkeltő ábrázolások iránt igen nagy, de népszerűségükhöz az is hozzájárul, hogy a korabeli bútorok 19. századi míves másolatainak megfelelő kiegészítőiként jól működnek.37 A Munkácsy által festett kosztümös zsánerképek többsége tehát igényes, drága dekorációként kél el. 36 Boros Judit szakvéleménye nyomán. (3 p.; BMM1 Irattára, iktatási szám: 27/707/2007). 37 Ez a fajta múltba fordulás tagadhatatlan kapcsolatban van az Európa legtöbb országában tapasztalható bizonytalansággal, amely a haladáseszme megkérdőjelezésében ölt testet. 319
