A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Sz. Kürti Katalin: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között. A festő párizsi szalonja
Sz. Kürti Katalin És ez az oroszlán szelíd volt, mint a kezes bárány. Talán soha életében nem vétett senkinek. Nem kritizált, nem politizált, ez volt benne az egyetlen nem magyar vonás! Nem szerepelt, vagy legalábbis nem akart szerepelni. Ha fürdött is olykorolykor dicsősége sugaraiban, ha estélyekre vagy diadalútra ment, ha ünnepeltetni hagyta magát - a felesége vagy Sedelmayer vitték bele mindig. Ő maga örült, ha festeni hagyták. A képe volt neki mindene, még a pihenése is. Köztük érezte jól magát, mint hal a vízben. Ha hússzor mentél hozzá a nap bármely órájában, bizonyos lehettél benne, hogy mind a hússzor otthon, az állványa előtt találod. ”29 A fiatal írók közül Szomory Dezső idézte fel Munkácsy hétköznapjait, „kiruccanásait” A párizsi regény című művében. Munkácsy és Türr ajánlásával jutott el E. Renanhoz, Daudet-hez, Massenet-hez. Az 1890-es évek elején többször ebédelt a mesternél, egy-egy tanítványa társaságában. Cécile nem nézte jó szemmel őket, igyekezett takarékoskodni rajtuk. Gyakran találkoztak Türr irodájában, leginkább az Opera melletti Café de la Paix-ben, vagy a Kapucinusok terén, a Grand Caféban. Itt Patikárius Ferkóék zenéjében gyönyörködtek. Ez volt a fiatal magyar festők találkozóhelye is. Fényes Adolf, Rippl-Rónai József, Katona Nándor, Knopp Imre, Koroknyai Ottó nevét említi Szomory. Az ő műtermébe Munkácsyval együtt ment el, és tanúja volt a mester korrigálásának. Egyedül látogatott el a Magyar Egyletbe, amelyről lehangoló képet festett. Látta ott Karlovszky Bertalan Ferenc József portréját és a szemközti falon lévő Kossuth- arcképet. Nem említi, hogy ezt és az Andrássy-portrét Munkácsy festette. Mint az egylet elnöke, valószínűleg szívességből festette meg gróf Andrássy Gyula és az idős Kossuth képét, talán itt állt Frankel Leó arcképe is. Egyik tanítványa, Parlaghy Vilma (1864-1923), több időt töltött Torinóban, 1885-ben portrét festett Kossuth- ról. Munkácsy is elvitte a Honfoglalás reprodukcióját a turini remetéhez 1892-ben. Fiának, Kossuth Ferencnek (1841-1914) is gesztust tett ezzel, aki rövid ideig Párizsban folytatott festészeti stúdiumokat. Ebben az időben, 1894-ben készítette el az egykori magyar légió vezetőjének, Türr Istvánnak (1825-1908), idős kori arcképét. Türr több jelentős vállalkozásban vett részt, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, amelyet Munkácsy és az egylet érdekében is hasznosított. A palota végnapjai A kilencvenes években a szalonképek, portrék mellett a Honfoglalás és az Ecce Homo! festése töltötte ki Munkácsy és segédei idejét. 1894 után válságos időszak következett a festő életében. Betegsége súlyosbodott, művészetét egyre kevesebben értették és tisztelték Párizsban. Gyakran járt Colpachra, megnyugtatta a vidéknek a magyar Alföldre emlékeztető békessége. Közben dolgozott a harmadik Krisztus-tablón és egy életképen, amit a Szegeden látott Balázs Sándor - Szigligeti Ede Sztrájk című színielőadása ihletett. Bár a Ková29 BODNÁR 1986. 56. 300
