A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Sinkó Rozália: A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattárának mutatói (1954-2004)
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 207-282. A BÉKÉSCSABAI MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM Néprajzi Adattárának mutatói (1954-2004)- Sinkó Rozália Bevezetés A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum évek óta szélesebbre tárja kapuit, a nyitott múzeum gondolata jegyében nem csupán a kiállításokat, közművelődési programokat kínálja látogatóinak, teszi közkinccsé a világháló segítségével, immár a raktári, kutatási segédanyagba is bepillanthatnak az intézményünk munkája iránt érdeklődők. A kezdeti nyilvántartások a második világháború alatt megsemmisültek, 1952-ben Tábori György irányításával indították el a szakszerű leltározást. 1954-től a dokumentumokat elkülönítették a tárgyaktól, és egységesen adattári leltárkönyvbe vezették. A szakágakra bontott, tudományszakonként önálló adattári leltározásra 1978-tól került sor. A természettudományi, történeti, képzőművészeti, régészeti, néprajzi adattári dokumentáció együttesen 13 000 tételes, 40 000 oldalt meghaladó állományának szerény szeletét, a néprajzi adattár mutatóit tesszük közzé. Természetesen a mindenkori szerzői jogok és a múzeumi törvény keretei, a kéziratos források felhasználásának múzeumi és tudományos érdekeket védő korlátok szem előtt tartásával ajánljuk figyelmükbe. Az adatbázis fő pillérét a honismereti mozgalom égisze alatt az 1950-es évek végétől meghirdetett országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra benyújtott dolgozatok adják, melyek mára tudománytörténeti dokumentumként tükrözik az elmúlt fél évszázad főbb kutatási szempontjait, területeit. Évtizedeken át Tábori György fogta össze, patronálta az önkéntes gyűjtőhálózatot; a megyei néprajzi gyűjtők meghatározó magját közösségük múltja és hagyományaik feltárása iránt elkötelezett lelkészek alkották: Dedinszky Gyula Békéscsaba, Koppány János Tótkomlós, Nagy Lajos Zsadány népéletét kutatta. Mellettük az önkéntes néprajzi gyűjtők országos jelentőségű, kiemelkedő személyisége volt Bereczki Imre Dévaványán, Hentz Lajos Mezőberényben, az általuk vezetett helytörténeti szakkörök tagjai szintén értékes dolgozatokkal gyarapították múzeumunkat. A gyűjtők aktivitásától, érdeklődési körétől függően térbeli és tematikus egyenetlenség jellemzi az adattári anyagot, örvendetes módon a legtöbb kistérségnek akadt képviselője: Házi Albert és Borbíró Lajos a Sárréten, Pelle Ferenc Kevermesen, Vaszkó Irén és gyűjtőtársai Gyomaendrődön oltalmazták a népi kultúrát. Számottevő a nemzetiségi ifjúsági néprajzi gyűjtőtáborok résztvevői által kitöltött kérdőívek, gyűjtőfüzetek, valamint a hagyatékokból beszerzett kéziratok ará207 i
