A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Sinkó Rozália: A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattárának mutatói (1954-2004)

Sinkó Rozália nya (például Dutkon László, Banner József gazdag öröksége); adattárunk negyedik fő egységét a múzeum munkatársainak terepbejárással, gyűjteménygyarapítással, kiállításokkal kapcsolatos feljegyzései alkotják. Irányelvek a mutató használatához A néprajzi adattár dokumentációját az alábbi mutatók segítségével tártuk fel: időrendi, név, tárgy és földrajzinév-mutató. Néhány irányelv a mutatók használatához:- A mutatók alapja a leltári szám, a leltárkönyvi bejegyzés. A számozás fo­lyamatos, első tagja az adattári sorszám, a második négyjegyű szám a be­adás, illetve leltározás évét jelzi, például 1-1954. Az időrendi mutató a leltári számok sorrendjében közli a gyűjtemény tételeit.- A névmutatóban nem tettünk különbséget az iskolai csoportok, szakkö­rök, magánszemélyek által átadott dolgozatok között, a leltári bejegyzést követtük.- A tárgymutatóban a helyi anyaghoz igazítva gyakran egyszerűsítettük, tömörítettük a néprajzi katalógusok címszavait.- A helyneveknél egyaránt feltüntettük a Békés megyéhez tartozó, illetve annak földrajzi határain kívül eső települések hovatartozását is. A békés­csabai Munkácsy Mihály Múzeum 1978-tól bázismúzeumi feladatkörként országos hatósugarú román, szlovák helytörténeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik, ezért számos hazai román és szlovák nemzetiségű helység szerepel az adattárban. Az adattári dokumentumokat formai és tartalmi sokszínűség jellemzi, egy­mást váltják általános iskolások kézzel írt füzetlapjai és jeles néprajztudósok több száz oldalas, kiforrott tanulmányai, a leltári számokon kívül egybekovácsolja mun­kájukat a szülőföld szeretete, az örökségmentő szándék. Reméljük, adattári mutatóink a helytörténet és néprajz iránt érdeklődők tájé­kozódását szolgálják. 208

Next

/
Thumbnails
Contents