A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Cs. Szabó István: Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma)
Cs. Szabó István vagy annak udvarára fel lehet vinni... mivel a megyei rendelet a templomba vitelt tiltja el... e levél alapján a régi gyakorlat mellett, hogy ti. halottainkat a templomhoz felvittük, megmaradnak. ”53 1878. március 24.: A járási főszolgabíró megint írt az egyháznak, hogy a halottakat ne vigyék fel a templomhoz, mire a presbitérium visz- szaírt, „...egyházi elöljáróság határozata: minden olyan felhívásnak, melyek nem egyházmegyei vagy egyházkerületi hatóság utján közöltéinek a lelkipásztorokkal, a jövőre nézve csak magán jellegűnek tekintessenek. ”54 Az énekkel való szolgálattal kapcsolatban 1866. március 14-én intézkedik a presbitérium: ,,A’ Város távolabb részén vagy a temető szomszédságában eső halottak olykor nem hozatván fel a templomhoz hol rendesen a halotti egyházi beszéd tartatik, szóba jöt hogy ilyen esetekben kötelez- tetik-é Kántor Úr a’ halottas házhoz elmenni s a Szomorú Felekkel éneklés mellett jönni fel a Templomhoz? - Nehogy az ily esetekbeni meg nem jelenése Kántor Úrnak valami botrányt idézzen elő hitfeleink, illetőleg a szomorú feleknél, szükségesnek látja presbitérium a mindenkori megjelenést. ”55 1840. március 15-én panaszt emelt az egyház „Belső- és Külső Elöljárósága az Egyház-Vidéki Köz Gyülés”-nek Szabó Sándor Kántor ellen: „ Ő Kigyelme hol gyászos halotti tisztességtétel kori a ’ gyászos bánatban merengő felek előtt tele torokkal ejtett szív sértő durva szavai ellen, - hol a Funerátorokonn való éneklésbeli fizetés zsarolása, hol a lakosoknak az Elöljáróság ellen lázitása... miatt, is...: pl. Minek az a nagy sír ökröt kellene ahhoz vágni... Énekelj Te gyermek Fooooriiint... Ne énekelj gaaaraaas...”.56 57 Azaz „Kántor Uram” temetés alatt énekelve gúnyolódott, „anyagiaskodott”. Halotti tor Felnőtt ember elhunyta alkalmával a temetés utáni torra juhot vágtak. Meghívták Füzesgyarmaton a sírásókat is a hozzátartozókon, szomszédokon, utcabelieken kívül. Még az I. világháború előtt fiatal lány, legény torán megülték a lakodalmát is - volt éneklés, tánc, s némelyek alaposan berúgtak. A toron felidézték az elhunyt életét, „hogyan vitézkedett, mint élt... ”.51 Gyomán az 1930-as évek végére elhalványult a halotti tor megtartásának szokása. A módosabb parasztpolgár rétegnél olyan is előfordult, hogy csak egy közös ebédre került sor a temetés előtt, mert a családtagok közül többen elutaztak a temetés után. Már csak a legszűkebb családi körben tartottak egy kis összejövetelt. A nagy időt megért nénémasszony („ídesnéném”) s bátyámuram („ídesbácsi”) még emlékezett a régi halotti torokra: „A halotti tor az el nem maradhatott, kivétel nekül megtartották. Tyúkot, birkát vágtak, mikor mi jött, azt főztek. Fiatal jány halotti to53 REI Gyoma, Presbiteri Jegyzőkönyvek II. 169. 130. sz. 54 REI Gyoma, Presbiteri Jegyzőkönyvek II. 324. 191. sz. 55 REI Gyoma, Presbiteri Jegyzőkönyvek II. XXXVI. 3. sz 56 TtREL Debrecen. I. 29. i. 50. 57 Pikó Károly, Hegyesi János közlése, Füzesgyarmat. 198
