A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Cs. Szabó István: Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma)
Temetkezési szokások Békés megye református településein beteg, akkor a közeibe’ haldoklik valaki, vagy mán meg is hótt. Ha alkonyaikor a kútgémre száll a bagoly, és ott vinnyog, kuvikkol, nagy betegséget vagy halált jelent, halálesetet a háziakra nízve. A csillaghullás is halálozást jelent, ahány csillagot lát lehullani, valahun annyi ember meghalt. Ha valaki álmában sárban, piszkos, pocsolyás vízben fürdik, nagy betegsíget jelent, ami halálos lehet. Ha a tyúk kukoríkol az udvaron, az halált jelent, az ilyennel úgy tettünk, hogy gyorsan levágtuk. Ha tyúk vagy csirke kukoríkol, az különösen nagy kárt jelent. Ha a vakondok a ház közelibe, tövibe dúr, vagy bedúr a szobába (földes, tapasztott, mázolt padlózat), akkor aszonták, hogy temet, a családba hamarosan halott lesz. ”7 Hiedelmek, vélekedések a halálról és a halottról „En hiszek Istenben, vallásos ember vagyok, de azt valahogy nem tudom elhinni, hogy ahogy vagyunk, feltámadunk. Láttam én mán rígi embercsontvázat, sírásás alkalmával, csak úgy szanaszíjjel, ugyan ki fogja aztat összerakni, nincs olyan hatalom. ”8 „Az üdó's emberen mán, teccik tudni, láccik az, hogy kíszül elmenni, nem sok van hátra néki. Úgy megírik az ember, mint a gyümőcs a fán, megsárgul, osztón lehull..., ha eljön az üdő. Nincsen ennek ellenszere, bele kell ebbe nyúgodni, Isten rendelíse ez. ”9 10 * „ Súlyos beteg - nagy szót halló - idős ember betegágyánál a szomszédasszony fennhangon mondta, odafordulva a jelenlévőkhöz: »...megírt mán az öreg, na! Ez az igazság!« Csapó kötelesné, mikor a fia belefúlt a Körözsbe, de a víz nem vetette fel (a község alatti holtágba) a testet, egy egész kenyeret sütött külön, s osztón azt beledobta a vízbe, hogy az majd ott megáll, ahun a test van, s úgy tessík elhinni, meg is állott, osztón onnat húzták ki csákánnyal. ”w A gyomaiak hazahozatták más határon elhunyt halottaikat, de ezzel kapcsolatban nem ismertek babonákat. „De Ozorán szolgáltam Tolna megyében legíny koromban sváb gazdánál, azok katolikusok vótak, oszt azok úgy csinálták, ha más helysígbül hoztak vót halottat, sajátjukat, baltát vagdaltak az utcaajtó meg a benti bejárati ajtó küszöbjibe, hogy elriasszák a rossz szellemet. Vihar közeledtekor is ugyanezt csinálták, csak akkor a benti ajtó, az istálló meg magtárajtó küszöbjibe vágták a baltát. ” A haldoklóknak, többnek „vót utolsó kívánsága, ezt mindenkipen teljesitettík, ilyenek vótak, hogy a kedvenc ítelit megfőztík, de mire odakerült a sor, kifordult a szájából mingyán az első falat, de akkor is megkínálták véle. Idesapám, mikor haldoklóit, azt kívánta, enne még eccer bográcsba főtt betyárost, meg is kapta vót. Osztón vót itten a ballai ríszen túl a Körözsön egy nagykunsági juhászember, oszt az, mikor haldoklóit, ászt kírte, hogy még eccer megölelhesse, láthassa utójjára hűsíges terelő puliját. ”u „A fia7 Nagy Antal, Fekete Jánosné, Szabó Istvánná, Barátit József közlése, Gyoma. 8 Nagy Antal közlése, Gyoma. 9 Szabó Istvánná közlése, Gyoma. 10 Baráth József közlése, Gyoma. " Baráth Sándor közlése, Gyoma. 183
