A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Kocsor János: Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899-1945)

Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban

zül az egyik arca már ismerős az előbb tárgyalt lapról (8., 9. kép; Jegyzék 149., 176.). De minden bizonnyal a kispolgárság ízlésére szolgált az a három lap is, melyek közül kettőn békési, egyen köröstarcsai részletet láthatunk éjszaka (10. kép; Jegyzék 177., 178., 209.). A hold mindhárom képen ugyanolyan, tulajdonképpen nem is az égitest látható, hanem egy szabályos kör alakú világosabb folt. A felvételek minden bizonnyal nappal készültek, és utólag sötétítették be azokat. Mindhárom vízpart melletti tájat ábrázol, éjszakaivá alakításukra azért volt szükség, mert így romantikusabb, és ezzel együtt vonzóbb színben lehetett feltüntetni a települést. (Az egyik felvételen a Fehér-Körösön - ma Élővíz-csatornán - csónakázókat is láthatunk. Valószínűleg a község lakosságának túlnyomó része különösnek találta volna, ha valaki éjszaka ilyet cselekszik.) A kor polgári szemlélete tükröződik a Véver által kiadott néprajzi témájú, egyébként a Békés néprajzát tanulmányozó szempontjából értékes képeslapokon is13 (12. kép; Jegyzék 201-204.). Természetesen a kor technikája is tehet róla, hogy a felvételeken beállított műtermi jeleneteket láthatunk, s így azok kevéssé alkalmasak a hétköznapok valóságának megismerésére. A szereplők a legjobb ruhájukban láthatók - különösen a lányoké díszes; az „életképek” derűt, nyugalmat, „tisztaságot” sugároznak: ahogy a kispolgárság látni kívánta a parasztságot. Békés 20. század eleji életének egy érdekes figuráját - Vízhordó Jánost - azonban hétköznapi valóságában kapták lencsevégre. A múzeumban őrzött példányon, a portréja mellé írt szöveg betűhíven leírva a következő: „Itt küldök egy érdekes alakot az aranyos János ő igen jó tanuló volt aba meg tompult az esze és most aki vizet hordatni óhajt ő azt némi kis ételért szívesen meg teszi, és meg tisztelve érzi magát hogy le van véve” (12. kép; Jegyzék 203.).

Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy az elmondottak ellenére tévedés lenne azt hinni, hogy Véver Oszkár a korabeli település, a mindennapi élet megismerése szempontjából csupa értéktelen képeslapot hagyott ránk. Neki köszönhetően ismerjük a békési szárazmalmot, a református templom melletti, ma már nem létező magtárt és több más településrészletet; az ókígyósi kastélyról kiadott lapjai pedig a kastélypark egykori képének rekonstruálásához is hozzájárultak.14

Útmutató a jegyzék használatához

Végezetül a jegyzék használatához nyújtok néhány támpontot. A katalógus sorszám utáni rovatai a következők: évszám vagy kor, a képeslap témájára vonatkozó adatok, a kiadóra, nyomdára, fényképészre vonatkozó adatok, a képeslap színe, legvégén a leltári szám. A képeslapok adatolását magam végeztem, csak kevéssé támaszkodhattam a leltárkönyvre.

13 A felvételeket közli DANKÓ 1983. 533, 677, 678.

14 KERTÉSZ 2006. 3-18.

141