A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Kocsor János: Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899-1945)
Kocsor János A képeslapok adatolásánál az egyik legnagyobb gond a kor megállapítása. Azt hiszem, ezért fontos lehet annak ismertetése, hogy esetünkben miként végeztem el ezt a munkát. A képes levelezőlapok kiadásának évét teljes biztonsággal, pontosan megállapítani szinte lehetetlen, mivel a kiadott lapokról nem áll rendelkezésünkre korabeli nyilvántartás. A postát megjárt ún. „futott lapok” esetében a postai bélyegző vagy a feladó által írt keltezés igazíthat útba. Azonban ezek sem jelentenek teljes bizonyosságot, hiszen természetesen a kiadás és a postára adás éve nem feltétlenül egyezik. Jó példa erre egy Weinstock Ernő által kiadott gyulai mozaiklap, melyet 1947-ben adtak fel (Jegyzék 146.). Azonban a lap bizonyosan korábbi. Tudjuk ugyanis, hogy a „képeslap-király” - ahogy magát előszeretettel hívatta - 1945 és 1947 között alig foglalkozott képeslapok készítésével, s csak 1948-ban adta be kérvényét egy új képes levelezőlap-kiadóvállalat alapítására (a képeslapkiadás Magyarországon 1952-ben vált állami monopóliummá). 1945-öt követően nevét szülővárosa után Nagyváradira magyarosította, és 1947-ben már biztosan ezt a nevet használta,15 a lapon azonban még Weinstock névvel szerepel. Jogosan tételezzük fel tehát, hogy az 1947-es pecsételésű lapunk 1945 előtt készült. A lapok korának meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan információt, melyet a formátum, az illusztráció nyújthat. A „laikus” számára is egyértelmű, hogy az előlapon látható épületek tájékoztathatnak minket a korról. így például a békési református templom mellett látható magtárépület máris 1922-1923-nál korábbra teszi egy színezett képeslap kiadásának évét (Jegyzék 165.). A 20. század eleji lapoknál korszakhatárt jelöl az, hogy a hátoldalon hosszú vagy rövid címzés szerepel. 1905-ig ugyanis a címzett nevének és lakhelyének felírására szolgáló rész az egész lapot kitöltötte (hosszú címzés), ezután azonban csak mintegy felét, helyet hagyva a feladó üdvözlő sorainak is. Az évszám, kor rovatban elsősorban azt az évszámot tüntettem fel, amelyet a bélyegzésről vagy a keltezésről leolvastam. A hosszú címzéses postatiszta lapok esetében a kort 1905 előttiként határoztam meg, a futottaknál a bélyegzés vagy a feladó keltezésének éve után zárójelben jelzem, hogy tulajdonképpen 1905 előtti kiadásról van szó (Jegyzék 9., 97., 100., 118., 164., 176., 181., 182., 183., 216.). A postatiszta lapokat más esetben évtizedben határoztam meg. Jelzem azt is - zárójelbe tett kormeghatározással -, ha a képeslapról leolvasható, hogy jelentősen korábban készült a feladásnál. A feliratokat, a kiadókra, fényképészekre, nyomdákra vonatkozó adatokat betűhíven írtam le. A rövidítések a következők: B. = barna, Ff. = fekete-fehér, K. = kék, Sz. = színes, V. 67 = a 67. sorszámú képeslap színváltozata. 15 GYŐRI 1986; KOVÁCS 2003. 142
