A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Seres István: A pestis Kötegyánban és Sarkadon 1738-ban
Seres István Hát ugyan csak tihozzátok, hogy ment? Melly fele jött el ezen czigány Gyúlá- rúl, hogy az strásák reá nem akattak? Hányán holtak meg az két hét alatt az lakosok kőzzűl pestisben? Most vanak-é halottak? Vadnak-é ezen Pestisben most betegek? Pestisben lévő beteget valamelly hellységben tűlletek nem vittek-e? Ezén Szűcs János, akit elvittek, micsoda nyavajában volt beteg? Hát miért eresztették ez illyen tilalmas betegeit egésséges hellyre vinni? Az kiken kezdődik ezen pestis, miképpen kezdődik? Hol hallottátok, hogy pestisben halnának? Remetei két szösznek az cselédi be jártának Kötegyánban, kik is már pestise- sek voltak, Gyula felől egy czigány jővén hírünk nélkül, kőzinkben egyelhette magát az mi czigányinknak, ki is ottan elsőben maga megh hóit, utána az mi lakos czigányaink kőzzűl heten is ez előtt két héttel, az mi falubelienk is úgy kez- tenek halni. Az vizes récségen Sarkad felé, az sarka- di czigányok közzé, onnan a mi czigá- nyinkhoz. Eddig már harmincz egyen. Vagyon kettő, tegnap is kettő volt, tegnap előtt nyolcz. Felesen vágynak, az nótáriusunk is most fekszik benne, de már némellyek meg fordultak. Egyebet nem, hanem Szűcs Mihálly Uram fia, Szűcs István az eőcsét, Szűcs Jánost vitte Zsákára szekéren. Elsőben az hideg lelte el, az után mirigye ereszkedett. Azért, hogy Szűcs István, az bátya, a tanácsban? azt mondotta, Isten úgy segéllyen, többen holtanak meg Zsákán gúgában, mint itten. Elsőben az hideg leli el, az után ereszkedik meregye vagyis gugája, némellyek- nek pedig csak az feje kezd fájni, úgy ereszkedik merigye. Sarkadon négyet hallottunk, hogy megh holtanak már pestisben. 112
