N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Bóka Gergely: A Körös-vidéki Vaskori Települések Régészeti Kutatása (KVR) projekt 2006. évi eredményei

lett, hogy a lelőhelyen belül jól elkülöníthető objektumcsoportok találhatóak) megjelenik a poroszlói településen és nagy valószínűséggel a baksi településen is.

33 Ez a mintegy 280 méter hosszú és 90 méter széles lelőhely elsősorban a 'B' geofizikai szelvény és részben az 'A' szelvény tanulságai alapján egymástól 3-3,5 méterre elhelyezkedő, 6-9 méter széles és 13-18 méter hosszú, ÉK-DNy-i tájolású, téglalap alakú feltételezhető hosszúházakkal és az azokat körülvevő objektumokkal (gödrök) rendelkező lakókörzetekkel jellemezhető. Hasonló intenzitású lelőhely ebből a korszakból a már említett poroszlói település, amely házainak elhelyezkedése, tájolása és formája nagyon hasonló a Telekgerendáson megfigyeltekhez.

34 Annyi különbséggel, hogy a poroszlói házak rövidebbek voltak, mint a telekgerendásiak. A valószínűsíthető házak mérete és formája, még az 'A' szelvényben találté is (8 x 11 m) a késő bronzkor tipikus házformái közé helyezhető,

35 a későbbi szkíta korban a házak sokkal kisebbek voltak.

36 A 'B' szelvényben talált házként értelmezett anomáliák Gáva-kultúrához tartozását erősíti az is, hogy az E16, 17-es és a Dl6, 17-es szelvényekben biztosan gyűjtöttünk a Gáva-kultúrába sorolható kerámiatöredékeket, éppen azokban az egységekben, ahol a házakat sejtjük. A gyűjtött késő bronzkori kerámiatöredékeket és fémeszközöket a HA2-HB1 periódusokra lehet keltezni, amely lényegében megegyezik a Gáva-kultúra időszakával.

37 Tipikus, a Gáva-kultúra körébe sorolható kerámiatöredékeket találtunk.

38 Jellemzőjük az apró kerámiazúzalékkal, valamint a homokkal való soványítás, ritkán, mindössze két esetben fordult elő apró kaviccsal való soványítás. Előkerült egy turbántekercses tál peremtöredéke, több síkozott (10. kép 2) és kannelúrázott (11. kép 1, 2, 3) töredék, bekarcolt vonalkötegekkel díszített (11. kép 4; 12. kép 3) és durva agyagmázzal (fröcskölt) bevont (12. kép 2) töredékek, valamint számos kétszínű, sárga-fekete töredék. Szinte az egész lelőhelyen előforduló barna színű kerámiazúzalékkal soványított durva kerámia hovatartozását nehéz eldönteni - ugyanúgy a Gáva-kultúrában is megtalálható, mint a Vekerzug-kultúra anyagában. Az előkerült bronzkori fémeszközök közül a dárdahegy általános formának mondható a késő bronzkor végén. A fűrészlemezek használata a HA periódustól kezdődően terjedt el.

39 A tipikus korongolt és kézzel formált szkíta kori kerámiák közül megtaláljuk a tálakat (15. kép 1, 2, 3, 4), bögréket (16. kép 1, 3, 4, 5), fazekakat (17. kép 3, 4) és tároló edényeket.

40 A lelőhelyen előforduló késő vaskori szórvány kerámiák (18. kép 1) jelzik, hogy a település megérte a kelta hódítás időszakát is. Nem tudV. SZABÓ 2004a. 143. V. SZABÓ 2004a. 143; PATA Y 1976. V. SZABÓ 2004a. 137-138. CZIFRA 2006. 174-175. V. SZABÓ 2004b. 84. KEMENCZEI 1984; V. SZABÓ 1996. JÓSA 1965. 31. CHOCHOROWSKI 1985.