N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Farkas Roland: A Chondrina tatrica Lozek, 1948 (Mollusca: Gastropoda) előfordulása az Aggteleki-karszton
természetföldrajzi egységet képez, hazai előfordulását tehát ebbe az egységbe lehet besorolni. Délies kitettségű sziklafalakon a Szlovák-karszt területén a Pelsőci-fennsíkon, a Szilicei-fennsíkon, illetve ezek letörésein, a Felső-hegyen, a Szádelőivölgyben és az Áji-völgyben több helyen is előfordul. 6 Hazai lelőhelyéhez legközelebb a Felső-hegy (7. kép) déli letörésein és a Szádelői-völgyben (6. kép) él, Komjátitól légvonalban 7-8 kilométeres távolságban. A fajjal szimpatrikus Chondrina arcadica clienta (Westerlund, 1883) areája lényegesen nagyobb. Ez a faj kelet-európai-alpesi elterjedésű. Kelet-nyugati irányban a Kaukázus és az Alpok határolja elterjedését. Délről a Földközi-tenger északi partvidékétől észak felé egészen Csehország és Lengyelország déli részéig húzódik, de elszigetelt populációi Svédország déli részein is megtalálhatóak. 7 Lozek 8 a Chondrina tatrica-t paleoendemizmusnak tartja, amely a számára kedvezőtlennek mondható glaciális időszakokat jelenlegi elterjedési területén - így a szomszédos Szlovák-karszt területén is - átvészelte. Ebben az időszakban a faj a kifejezetten déli kitettségű, igen meredek vagy függőleges sziklafalakon maradhatott fenn. A Chondrina tatrica háza (1. kép) tojásdad alakú, 7-7,5 domború kanyarulattal. Szájadéka kerekded, a peremén belül ajakduzzanat húzódik. Columelláris és infracolumelláris fogai kissé, angularis és palatális fogai kifejezetten gyengén fejlettek. 3 palatális foga van (alsó és felső palatális, valamint infrapalatalis), ezek kb. egyforma fejlettségűek, alacsonyan, de egyenletesen kiemelkedő lécekre emlékeztetnek. Ezek friss állapotban a szájadék külső oldaláról is jól látszanak. A legfelső sok esetben felfelé hajolva kifut a szájadék pereméhez. Héja az esetleges növekedési vonalakat leszámítva sima felületű, színe sötétebb ibolyás-barna vagy világos barna. Héjának méretei a komjáti lelőhelyen: 6-6,8 x 2,4-2,8 mm (összehasonlításul Kerney et. al. 9 szerint: 6-7,5 x 2,2-2,8 mm). Az élő egyedek héját gyakran fehéres mészbevonat takarja. Az élő állat teste sötét színű. A morfológiai bélyegek egyértelműsége miatt boncolásra nem volt szükség, a faj genitalis apparátusának részletes leírása Gittenberger 10 munkájában olvasható. A szimpatrikusan és szintopikusan előforduló Chondrina arcadica clienta (2. kép) a következő jellemzők alapján különíthető el tőle: utóbbi fajnak az alsó és felső palatális foga erősen fejlett (kifejezetten domború), e mellett lehet suprapalatalis és infrapalatalis foga is, de ezek mindig jóval fejletlenebbek az előző kettőnél. Angularis, parietális, columelláris és infracolumelláris fogai fejlettek. A C. clienta-nak nincs ajakduzzanata, héja kívülről szabályosan és sűrűn rovátkolt. Héja továbbá átlagosan kisebb és inkább hengeres, hegyesedő. 6 LOZEK 1988; LOZEK 1990. 7 SOÓS 1943. 134. 8 LOZEK 2000. 213, 216. 9 KERNEY-CAMERON-JUNGBLUTH 1983. 116-117. 10 GITTENBERGER 1973. 208-210.
